Page 50 [50]
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV
Már pl. minő visszás dolog az, hogy karácsonyi alkalommal osztva úrvacsorát, a ka¬
rácsonyi egyházi beszédben szólunk Jézus születéséről és nyomban rá beszélünk
Jézusnak megtörtént haláláról. Vagy mennyire ellentmondó dolog az, hogy a husvét
ünnepén nagy örömmel beszélünk Jézus feltámadásáról és ugyancsak kevés idő múlva
szólunk Jézus haláláról [...]."?
66
67
68
hogy csak Karácsonyt, Krisztus körülmetélését (Újév), Húsvétot, Mennybemenetelt és Pünkös¬
döt kell különös egyházi ünnepként megtartani. Waadt/Vaud kantonban továbbra is fennma¬
radt az Annuntiatio Mariae (március 25.) ünnepnap Jour de la Dame néven. PFISTER 1974, 521.
Az ünnepszentelés svájci gyökereiről elsődleges források alapján adatokat közöltem: PAP
2008/2009, 344-348. Vö. CZEGLÉDY 1996, 43.
FEKETE Károly kifejezése: FEKETE 2011, 43.
MiITROVICS 1913, 194-195. MiTrRovics Gyula szerint elég lenne három, alkalmas(abb) úrva¬
csorázási alkalom egy esztendőben, méghozzá: Nagypénteken, Pünkösdkor és az aratási ünnep
alkalmával. Mirgovics 1913, 195.
Ugyanezen gondolatok jelennek meg a Novák Lajos által készített Istentiszteleti Rendtartás
javaslatának (1905) indoklásában is: , Jézus születése és feltámadása ünnepének természeté¬
vel merev ellentétben áll a Jézus halálának hirdetése s az azt szimbolizáló urvacsora." DPL
1905, 623-624. Az újkenyéri és újbori úrvacsorát — mint ószövetségi hagyományon alapuló
alkalmat — ,új-szövetségellenes, tehát nem jézusi alapon" nyugvónak tartja az előterjesztés.
DPL 1905, 624. , Az u. n. félböjti vagy bőjtfői urvacsorát viszont ugy tekintjük, mint a farsangi
lakmározásokért, talán kihágásokért szóló köteles bűnbánati alkalmat, mintha a jegyek vétele
által szabadulhatnánk meg esetleges vétkeink sulyától." DPL 1905, 624. Az indoklás összegzése
szerint a szokott hat úrvacsorai alkalom közül , öt nem állhatja meg a helyét!" DPL 1905, 624.
Ennek megfelelően a böjtfői úrvacsorázást el kellene hagyni, a húsvétit át kellene helyezni
Nagypéntekre; Pünkösdkor, , az egyház megalakulásának emlékünnepén, egészen helyén van
az urvacsora”. Az ún. ünneptelen félévben nincs üdvtörténeti ünnepnap, ezért — tekintettel
a magyar nép életmódjára — mégis maradjon meg az újkenyéri úrvacsora szeptember első, az
újbori november első vasárnapján. Az október 31-nek nincs üdvtörténeti alapja, ezért sem
azon, sem a Karácsonyhoz közel eső Advent I. vasárnapján sem legyen ürvacsora. „Ötödiknek
megmaradna a karácsony, nem azért, mert oda kifogástalanul illik, hanem azért, mert mégis
az urvacsora szerzőjére emlékeztető ünnep s mert az alkalmak számát mégse apaszthatjuk
meg nagyon s jobb hiányában a kevésbbé jót is el kell fogadnunk és meg kell tartanunk." DPL
1905, 624-625.
49