Seite 48 [48]
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV
Áldozó csötörtöki beszéd; Pünkösti beszéd; Bűnbánati beszéd; Aratási beszéd;
A reformatio emlék-beszéde. ZSARNAY Lajos Paptanjának (1857) vonatkozó ré¬
szére is érdemes figyelnünk, nála is meghatározó jelentőségű része az ünneplis¬
Lu»
tának a , textusválasztás" és a , Hogyan, miről predikäljunk?” kerdese.
142. §.
A thémák valamint a textusok választására határozólag folynak be az ünnepek.
A helvét vallástételü evangélikusok Magyarországon (lásd a budai 34 kánont) az új
éven kívül, (melynek evangyéliomi alapja nincs, de az idő és élet változandóságára
emlékeztetvén, Isten iránti hálára, bizodalomra, az idő okos használatára, erkölcsi
újjászületésre sat. buzdit), karácsont, Jézus születésének, nagypénteket, halálának,
húsvétet, feltámadásának, áldozó csötörtököt, menybemenetelének, pünkösdöt,
a szentlélek alászállásának emlékére szentelik; ezen történetek az isteni kijelentés
főrészei, a keresztyén vallás egyház és üdv alapjai. Ezen ünnepi predikátiók tehát az
ünnep egyházi célját előmozditani tartoznak. Nagy homilétikai büut [sic/] követne
el a lelkész, ha p. o. husvétban Jézus feltámadását, vagy pünkösdben a szentlélek
kitölteteset mellöznee. [...]
Jegyz. 1. Az adventre, mely Jézus születésének méltó megünnepléséhez készit,
e mellett az első advent az egyházi év első napja, a farsangi, böjti napokra, virág —
szentháromság vasárnapjára is lehet figyelemmel a lelkész. Az év szakaszai, az úr
vacsorája, s az ahozi készület szinte határozzák a textus és théma választását."
TOTH Mihaly Egyhdzszonoklattana (1878) a következő felsorolást tartalmazza (I.
Unnepi Predikäcziök®"): Adventi, Karäcsonyi, Ujesztendei, Viragvasärnapi, Nagy¬
pénteki, Husvéti, Áldozó csütörtöki, Pünkösti, Bünbanö, Aratasi beszed fötetelei
vagy főtárgyai.
Az említett források alapján csak egyoldalú liturgia- és ünneptörténetet írha¬
tunk. Ezért helyes a fentebb idézett alapvetés: ezek liturgiai minimumok,"? amiket
60 ZSARNAY 1857, 178-179.
431 TÓTH 1878, 76-89.
6 A liturgiai minimum kategóriájába tartozik az is, hogy a korai ,ágendákban?" javarészt eltörpül¬
nek a liturgikus cselekmények/szertartáselemek, amelyek leírása és/vagy említése is sok esetben
viszonylagos, esetlegesen el is marad. Néhol az az érzésünk, hogy csak azon szertartási elemeket
és cselekményeket szabályozták pontosan és körültekintően, amelyek különleges jelentőséggel
bírtak a liturgikus cselekmény és/vagy sákramentum evangéliumi/református helyes értelme¬
zésére és végrehajtására nézve. Melius úrvacsorai , rendjének" hiányzó részeivel és az úrvacsora
konkrét megvalósulásával kapcsolatban vö. különösen: CZEGLÉDY 1967, 381-382.
Nyilvánvaló, hogy általában kidomborodik, sőt eluralkodik a cselekményhez, sákramentum¬
hoz kapcsolódó szertartási beszéd (, prédikáció"), amely sokszor polemikus élű, részletes teoló¬
giai értekezésként jelentkezik. A Melius Juhász Péter által kiadott , első reformatus agenda” is
csak legfeljebb ágendaszerű kiadvány, amely címe nagyon pontosan kifejezi annak célkitűzését:
47