Page 44 [44]
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV
mutatott fel, mint a XVI. század második felében elindult liturgiaegységesítés
a római katolikus egyházban; és ahogyan látjuk ezt Pázmány Péter bíboros,
prímás, esztergomi érsek törekvéseiben, aki a magyar egyházra érvényes, te¬
oretikus mentesség ellenére az 1630-as nagyszombati nemzeti zsinaton elérte,
hogy a magyar helyi liturgiák helyett a Tridenti Zsinat után megreformált római
(kuriális) misekönyvet és breviáriumot vezessék be.? Esztergom 1632 Húsvétján
át is tért az ún. tridenti mise- és zsolozsma használatára, a többi püspökség
a XVIII. század végéig fokozatosan hagyta el saját(os) liturgikus hagyományát."
A református egyházak mintegy a korábbi hagyományok folytatói voltak, sa¬
ját kontextusukban értelmezték az igaz istentiszteleti gyakorlatot, a liturgikus
kérdések megtárgyalása és eldöntése a területi, nemzeti zsinatok hatáskörébe
tartozott." Liturgiai alapelvünk így folytatja:
Az ünnepek felsorolásának különböző zsinati listái azt mutatják, hogy nincs az egy¬
házi évre vonatkozó véglegesnek nevezhető rend, így mind az egyházi év bővülésének,
mind egyszerűsödésének tendenciái kimutathatók. A felsorolásokat ezért inkább li¬
turgiai minimumnak és nem szigorú korlátozásnak kell tekintenünk."
Az egyházi év kérdéseinek tisztázásához elengedhetetlen a történeti kutatás, az
elsődleges források elemzése, újbóli, kontextusba helyezett értelmezése, ami —
ismereteim szerint — az elmúlt évtizedek és évszázadok liturgiai folyamataiban
egyáltalán nem kapott helyet. Az 1977-ben kiadott tanulmányi anyagban pél¬
dául csak általános, elnagyolt, kontextustalan és rövid megjegyzéseket találunk,
amelyek tudományos értéke igen csekély." Az 1985-ös Istentiszteleti Rendtartás
közvetlen előmunkálataihoz tartozó összefoglaló jelentés is csak például egyet¬
len ponton érinti az egyházi év, ill. ünnepnapok kérdését, miszerint a halottak
napjáról való megemlékezés mint az egyházi év ünnepnapja dolgában , az eszme¬
csere nem vezetett megfogható eredményekre"." A megállapítás kontextusából
az is kitűnik, ill. kitűnhet, hogy a magyar református istentiszteleti rendtartás
12 Ezt nevezik általában tridenti rítusnak, ami a liturgiatörténészek megítélése szerint helytelen.
Vö. DoBszAY 2004, 23.; TÖRÖK 2000, 127.; BÁRTH 2005, 20-32.; FüzEs 2010/2011, 225-237.
13 VÁRNAGY 1999, 464.
4 Szűcs 2008, 50.
15 RKT 2010, 32.
16 Vö. pl. BARTHA 1977, 188., 197. A MRETZS alapítását megelőző tanulmányi anyagban sem
játszik lényeges szerepet az egyházi év, vö. ZST 1993. Pedig ebből a kezdeményezésből született
tulajdonképpen egy énekeskönyv (1996) és egy istentiszteleti rendtartás (1998).
"7 BARTHA 1984, 4. Az 1985-ös Istentiszteleti Rendtartás a fenti megállapítás ellenére mégis be¬
vezette — hivatkozással egy korábbi zsinati tanításra vagy állásfoglalásra — a Halottak napját,
amit ,november 2-án vagy ahhoz a legközelebb eső vasárnapon tartunk a templomban vagy
a temetőben." IR 1985, 38-39., 258-264. Időközben konszenzus született? Vö. SZÉNÁSI 1999, 82.
43