A koncepció külön, hosszúságával is figyelemfelhívó fejezetet szentel az egy¬
házi évnek, ? de természetszerűleg az egyházi év és a hozzá kapcsolódó tartalom
több ponton megjelenik a teológiai alapelvek között. A szinte evidenciaszerű
megfogalmazások és alaptételek között — amelyek mégis mai gyakorlatunk és
felfogásunk leggyengébb, legelhanyagoltabb, legelnagyoltabb részei közé tar¬
toznak — megtaláljuk, hogy pl. az istentiszteleti bibliaolvasás kapcsolódjon az
ünnepkörhöz;? az éneklés mint liturgikus funkció szorosan kötődik az egyhá¬
zi évhez;" az énekrend az ,egyhäz idôrendi egyetemességét” hordozza; az új
református énekeskönyv a történelmi hagyományoknak megfelelően szorosan
kapcsolódjon az egyházi évhez."
Az üdvtörténeti ünnepek megtartása tagolja az időt és meghatározza a ka¬
lendáriumot, hiszen az idő és a naptár — vallástörténeti gyökereinél fogva és
minden esetben — a (hitvalló) nép, közösség egész világértelmezését hordozta és
hordozza még a mai , világnézetileg semleges" korszakban is. Mai világunkban
és korunkban is, ahol és amikor a keresztyén üdvtörténeti ünnepek szekulá¬
ris maradványai határozzák meg a , polgári időszámítást", az , időszámításunk
szerinti időt", amely eredetileg Krisztushoz kötött idő volt és a mi számunkra
a mai napig az." Az egyházi év „nem Jézus életének a polg[áril évbe komponált
lelki imitációja", ? hanem az ún. polgári év és naptár, annak tagolása és eredete
a keresztyén naptár és évértelmezés imitációja.?
Habár az istentisztelet és az egyházi-liturgikus év kérdései" a református
egyházban és a protestantizmusban kvázi adiaforonként szerepelnek, ame¬
lyektől nem függ az egyház egysége (II. Helvét Hitvallás XVII. fejezet) vagy
az üdvösség." Mindehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy a reformáció előtti
nyugati keresztyén egyház is nagyobb szabadságot, ill. regionális sajátosságokat
32 RKT 2010, 31-33.
® RKT 2010, 20.
34 RKT 2010, 27-28.
„Az istentiszteleti enekvälasztäs fejezze ki az egyház időbeli egyetemességét is. Az új litur¬
giához készülő új énekeskönyv a keresztyén egyháztörténet lelki gazdagságából merít." RKT
2010, 28.
, Az egyházi év időszakainak és üzeneteinek tudatos erősítését várjuk." RKT 2010, 36.
A keresztyén időszámítás és naptár eredőivel kapcsolatban vö. részletesebben: PAP-SZETEY
2011, 6-7. Az európai és magyar kalendárium és kalendáriumkiadás vonatkozásában lásd:
DUKKON 2003.
38 MKLII, 883.
3 Vö. HAFENSCHER 2010, 303-304.
, Az egyházi év ünnepeinek meghatározása a keresztyén szabadságból fakadó közösségi döntés¬
re épül. Az egyházi év rendje olyan üdvösségbe nem vágó dolog (adiaforon), amely a hitvallás
tartalmát ugyan nem érinti, de az egyház közösségének konszenzusát igényelve gátat szab az
egyéni önkényeskedésnek.". RKT 2010, 32.
11 Szűcs 2008, 50-51.; Szűcs 2012, 112.