Oldal 32 [32]
1. BEVEZETÉS
(5) a keresztyén egyház történeti mintái Kálvin felfogásában és a kálvini
egyházak gyakorlatában sem állíthatók szembe egymással, hanem egymásmel¬
lettiségükben értelmezendők;
(6) a helvét reformáció (genfi, zürichi, a délnémet liturgikus táj) liturgikus,
prédikációs és éneklési-egyházzenei gyakorlatát saját elsődleges összefüggése¬
iben kell értelmezni."
Saját magyar protestáns, református liturgiatörténetünk és prédikációs gya¬
korlatunk mutatja, hogy prédikátoraink éltek a postillázás, perikópák szerinti
prédikálás lehetőségével a XVIII. századig," a nagyobb ünnepek, ill. ünnepkö¬
rök vonatkozásában a gyakorlat maradványaival még tovább számolhatunk.?
Éppen ezért érdekes pl., hogy a debreceni református egyházmegye lelkészei
1883. május 17-én Derecskén értekezletet tartottak. A tanácskozás fő témája
volt , Csiky Lajos debreceni theol. tanárnak következő tárgyu értekezése: »Az
egyházi év menete szerinti prédikálás.x Az értekezlet legközelebbi összejöve¬
telén fogja megvitatni e fontos tárgyat, mely a szép feldolgozás és előadás kö¬
vetkeztében annyira érdekelte a hallgatókat."?
Egyház- és liturgiatörténetünk adatai azt mutatják, hogy évszázadokon ke¬
resztül a vasár- és ünnepnapi főistentisztelet mellett a gyülekezeti életben az
adott és konkrét szituáció függvényében mindenképpen számolnunk kell az
úrnapi katechizációval, a hétközi prédikáció nélküli könyörgésekkel (folytató¬
lagos bibliaolvasással)," a hétközi prédikációs istentiszteletekkel (esetlegesen
Kalauz) alapján vagy ahhoz kapcsolódó prédikálási gyakorlat nem szószéki lectio continua,
hanem legfeljebb lectio continua selecta. V6. PASZTOR 1986, 40-45.; FEKETE 1998/1999, 240¬
241.; FEKETE 2012b, 157-161.
10 V6. Pap 2009a, 68-87.
1 V6. részletesebben: ZOVANYI 1977a, 326.; CZEGLEDY 1990, 142-145.; FEKETE 1998/1999, 239¬
250.; Pap 2005b, 31-37., valamint MACZAK 2003, 261-276.
Kérdés, hogy ez mennyire tudatos vagy mennyire kézenfekvő textusválasztási eljárás volt. Vö.
részletesebben: SZETEY 2011, 460-472.
3 PEIL 1883, 719.
44
42
F. VARGA Lajos a szokásos reggeli könyörgés részévé tette újból , régi debreceni mintára" a bib¬
liaolvasást, amiben hallgatói élethelyzete, valamint a korszak nyomorúsága vezette. Megemlíti,
hogy nagyon nagy történelmi hagyománya volt egyházunkban az istentisztelethez kapcsolódó
(folytatólagos) bibliaolvasásnak, amit időközben elhanyagoltak. Két kötetes, az év ötvenkét
hetének hétköznapjaira (hétfőtől szombatig) összeállított imádságaihoz (F. VARGA 1916; F.
VARGA 1918) válogatott, bibliai szakaszokat rendelt. Az első kötet előszava részletesen leírja
a szertartást, ami rendkívül fontos forrás. F. VARGA 1916, 5-10.
Két kötetes imádságos könyve és gyűjteményes prédikációs kötete (F. VARGA 1899) a pol¬
gári évszámítást követi (Újévtől Ó évig), de figyelembe veszi a bibliai szakasz kiválasztásakor,
valamint imádságaiban a hétköznapokat megelőző vasár- és ünnepnapokat, valamint az ak¬
tuális ünnepi időket (pl. Nagyhét). Az általa említett ünnepek a korszak általános ünneptartó
gyakorlatának felelnek meg. Az Áldozócsütörtök utáni pénteken a bibliai szakasz — mintegy
31