Page 244 [244]
A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSOK ® 243
5.3. A drogpolitikai beavatkozások megítélése a nemzeti kutatásokban
Mint azt az 1.4. alfejezetben lathattuk, a magyar tarsadalom 83%-a (+2,2) ügy
vélekedik, hogy ,,Minden drog fogyasztasat tiltani kell, semmilyen drog fo¬
gyasztása senkinek, semmilyen körülmények között nem megengedhető " illetve
, Nemcsak tiltani kell a drogokat, de üldözni is", s mindössze a felnőtt lakosság
4,5%-a (+1,3) gondolja ügy, hogy a marihuána fogyasztását a többi tiltott drog¬
hoz képest másként kell szabályozni. A hazai vizsgálati eredmények az eltérő
kérdésfelvetések miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze más országokban
kapott eredményekkel, de talán valamiféle kontextust mégis teremthetnek a
fenti hazai viszonyulás nemzetközi elhelyezéséhez.
A fentiekben áttekintett nemzeti vizsgálatok közül a finn lakossági adatfelvé¬
tel (Salauso, Karjalainen & Hakkarainen, 2020) foglalkozik azzal a kérdéssel is,
hogy a megkérdezettek mely drogpolitikai beavatkozásokkal tudnak leginkább
azonosulni. A 15-69 éves finn lakosság többsége nem ért egyet azzal, hogy sza¬
bályozott formában hozzá lehessen jutni kannabiszhoz, de mivel 2010 óta külön
rákérdeznek a gyógyászati és rekreációs célú kannabisz-fogyasztás legálissá té¬
telére is, ezek az adatok csak korlátozottan hasoníthatók össze az OLAAP 2019
adataival. 2018-ban a 15-69 éves finn lakosság mintegy fele értett egyet a kanna¬
bisz gyógyászati célú legalizációjával, 1890-a az egyéb célú használat legalizálá¬
sával. Az egyes korcsoportok válaszai között azonban igen jelentős különbség
van. Míg az idősebb, 45-69 éves korosztály körében a legalizáció támogatottsága
alig változott, addig a 25-34 éves korosztályban 2002 óta 15%-röl 35%-ra nött.
Az EROPP vizsgálat (Spilka et al., 2019) is kitért a drogfogyasztás büntetőjogi
szankcionálásának megítélésére a 18 és 75 év közötti francia lakosság körében.
A válaszadók ötfokú skálán jelezhették, hogy mennyire tartják jónak a különféle
állami beavatkozásokat a kábítószer-fogyasztók viszonylatában. A válaszadók
95%-a szerint a drogfogyasztók kötelező kezelése inkább jó vagy nagyon jó.
A pénzbüntetést a lakossäg 53%-a, a kötelező felvilágosító programokat 5790-a
találta jónak/nagyon jónak. A válaszadók 7090-a szerint a börtönbüntetés rossz
vagy inkább rossz. A rendőrségi figyelmeztetést 8490 támogatta. A kutatók meg¬
ítélése szerint a percepciókban található mintázódás egyik legjelentősebb ma¬
gyarázata ismét a válaszadók szerhasználati előzményeivel hozható kapcsolatba.
A valaha kipróbálók körében a börtönbüntetés támogatottsága 2196 volt, míg a
soha nem használók körében 3796. Ugyanez igaz a pénzbüntetésre (4796 és 5890)
és a felvilágosító programban való részvételre is (50% és 67%).