A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSOK = 219
sem nem | gűnöző
Inkább I Inkább ! bűnöző, ! , Nem 2
N bűnöző | beteg | sem nem és beteg tudja x’ (df) p V
beteg egyszerre
Tiltottdrog-fogyasztés (kannabisz nélkül) életprevalencia
fogyasztott 55 0,0 38,2 41,8 3,6 16,4
m 46,944(4) |<0,001| 0,196
f 1173 4,6 51,5 12,7 21,7 9,5
ogyasztott
Alkoholfogyasztas havi prevalencia
fogyasztott 666 4,2 49,2 15,5 22,2 8,9
nem 6,700(4) | 0,153 | 0,073
600 43 54,2 12,0 19,0 10,5
fogyasztott
Megjegyzések: N: válaszolók száma; p: szignifikancia-érték a x? próbához kapcsolódóan; V: Cramer-féle
V hatäsmeret-mutatö a x? pröbähoz kapcsolódóan
A szignifikäns különbseget (p<0,050) mutató változók szürke mezővel kerültek kiemelésre
3.2. A pszichoaktívszer-használókkal kapcsolatos társadalmi távolság
többdimenziós becslése
Annak vizsgálatára, hogy a többi változó kontroll alatt tartása mellett a kábí¬
tószer-használókkal, az iszakosokkal &s amarihuänahasznalökkal kapcsolatos
társadalmi távolság milyen szociodemográfiai tényezőkkel és szerhasználati
előzményekkel mutat összefüggést, ENTER-módszerrel bináris logisztikus
regressziós modelleket hoztunk létre.
A modellek célváltozóját a különböző szerhasználó csoportokkal - iszáko¬
sokkal, marihuánahasználókkal és kábítószeresekkel - kapcsolatos szomszéd¬
sági viszony elutasítását kifejező dichotóm (0: nem elutasító; 1: elutasító) vál¬
tozók képezték. Független változóként pedig a - leíró statisztikai elemzések
során is használt - nemi hovatartozást, urbanizációs- és kulturális státuszt,
vallási irányultságot, valamint a szerhasználati előzményeket megjelenítő mu¬
tatókon kívül még bevontunk munkaerőpiaci- és anyagi státussal, társas in¬
tegráltásággal, anómiával, deviáns családi mintákkal kapcsolatos, valamint
különböző életdimenziókkal való elégedettséget kifejező változókat (7. táblázat).
A mindhárom szerhasználói csoport elutasításának becslésére irányuló modell
szignifikánsan jobbnak bizonyult, mint a kiindulási, prediktor-változókat még
nem tartalmazó modell (kábítószer-használók: x?—55,399 (21), pc0,001; iszá¬
kosok: x’=67,961 (21), Nagelkerke R’= 0,106; p<0,001, Nagelkerke R’= 0,102;
marihuänahasznälök: x’=99,692 (21), p<0,001, Nagelkerke R’= 0,149), azonban
a bevont változószett mindegyik modell esetében csak minimális mértékben