Page 200 [200]
A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNALOKKAL KAPCSOLATOS TARSADALMI VISZONYULASOK = 199
attitűdökkel foglalkozunk. Az első két kérdéskört többféle pszichoaktív szer
vonatkozásában is lehetőségünk nyílik megvizsgálni.
Tanulmányunkban először a 18-64 éves népesség pszichoaktívszer-hasz¬
nálattal és -használókkal kapcsolatos attitűdjeit mutatjuk be, ezt követően a
különböző attitűddimenziók társadalmi mintázódását vizsgáljuk először le¬
író-statisztikai eszközökkel, majd kísérletet teszünk arra, hogy a Társadalmi
Távolság-skála mentén kapott adatok becslésére különböző szociodemográfiai
háttérrel és szerhasználati előzményekkel kapcsolatos változók bevonásával
magyarázó modellt alkossunk. Ezt követően bemutatjuk, hogy a társadalmi
attitűdök alakulásában milyen változások zajlottak le az elmúlt közel két évti¬
zedben (2001-2019 között). Végezetül pedig áttekintjük, hogy a nemzetközi
térben megvalósított, a droghasználattal és -használókkal is foglalkozó atti¬
tűdkutatások milyen társadalomképet rajzolnak ki. Néhány esetben az adat¬
felvételi módszerek egyezősége lehetőséget teremt a nemzetközi és hazai ta¬
pasztalatok összevetésére is.
2. A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL
KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSOK LEÍRÁSA
A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT NÉPESSÉG KÖRÉBEN
2.1. Szerhasználókkal kapcsolatos társadalmi távolság
Az OLAAP 2019 kutatás keretében a pszichoaktívszer-használattal és -hasz¬
nálókkal kapcsolatos társadalmi attitűdök vizsgálata - többek között - a korábbi
drogepidemiológiai vizsgálatokban is alkalmazott Bogardus-skála (Bogardus,
1927, 1967) segítségével történt. A Bogardus-féle Társadalmi Távolság-skála
egy egydimenziós, kumulatív skála, melynek egyes itemei egy kontinuum men¬
tén helyezkednek el, melyek az attitűd tárggyal kapcsolatban elfogadható inti¬
mitás mértékét mérik. A vizsgálatunk során 14 társadalmi csoporttal kapcso¬
latosan vizsgáltuk a válaszadó által még elfogadható és/vagy preferált szociális
távolság mértékét. Ennek érdekében a Bogardus-skála szomszédsági viszonyra
vonatkozó itemét használtuk, összhangban a korábbi hazai drogepidemiológiai
vizsgálatokban alkalmazott (ADE 2001, 2003; OLAAP 2007, 2015), illetve egyéb,
nemzetközi vizsgálatokban (EVS, Eurobarometer) is használt megközelítéssel.
A megkérdezettek egy ötfokú skála (1: ellenezné; 2: inkább nem; 3: attól függ
4: nem befolyásolná; 5: szívesen látná) segítségével adtak választ arra, hogy az
adott társadalmi csoport reprezentánsát elfogadnák-e szomszédjuknak, vagy