A pszichoaktívszer-használattal és -használókkal kapcsolatos értékelő vi¬
szonyulások vizsgálata évtizedek óta meghatározó elemét képezi a probléma¬
körre vonatkozó elméleti megfontolások, magyarázó modellek kidolgozásának.
A szerhasználati magatartás kialakulása és fennmaradása szempontjából a
jelenséggel kapcsolatos társadalmi attitűdök, azok mintázódása és tartalma
meghatározó jelentőséggel bírhat, ahogy erre számos kutatás rámutatott (pl.
Room, 2007). Az OLAAP 2019 kutatás során a pszichoaktívszer-használattal
és -használókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások becslésére alkalmazott
indikátorok kiválasztása során (is) a hazai és nemzetközi összehasonlítható¬
ságot tartottuk szem előtt. Ennek megfelelően a feltett kérdések a korábbi
magyarországi általános populációs drogepidemiológiai vizsgálatok (Elekes,
2004; Elekes g Paksi, 2004; Paksi, 2003; Paksi et al., 2009, 2017) és/vagy az
EMCDDA modellkerdöivenek (EMQ, läsd EMCDDA, 2002) attitüdkerdesei¬
vel harmonizálnak, ami lehetővé teszi az aktuális hazai adatok időbeni és
nemzetközi kontextusba helyezését. Az OLAAP 2019 kutatás a pszichoaktív¬
szer-használattal és -használókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások vizs¬
gálata során a tiltott szerekkel / tiltottszer-fogyasztó magatartásokkal kap¬
csolatos attitűdök mellett kiterjedt a legális pszichoaktív szerekkel kapcsolatos
viszonyulások megismerésére is. A kutatás során a pszichoaktívszer-hasz¬
nálattal és -használókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások becslésére
alkalmazott indikátorok és ezeknek a nemzetközi ajánlásokkal és a korábbi
hazai vizsgálatokkal való kompatibilitásait részletesen bemutató táblázat meg¬
található a 2.3 mellékletben.
Jelen tanulmányban az OLAAP 2019-es adatfelvétel során vizsgált, a pszicho¬
aktívszer-használattal és -használókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások
megismerésére irányuló kérdések közül a társadalmi távolsággal, a veszélyész¬
leléssel, valamint a drogfüggők megítélésével és a drogpolitikával kapcsolatos