A dohányzás a korai halálozás és számos betegség egyik legfontosabb elkerül¬
hető kockázati tényezője (Stanaway et al., 2018). Magyarországon több mint 24
ezer ember halála volt kapcsolatba hozható a dohányzással 2014-ben (Wéber,
2016). A dohányzás nemcsak a fogyasztó és a környezetében élők egészségét
károsítja (Max et al., 2012), hanem következményei komolyan terhelik az egész¬
ségügyi ellátórendszert, és mérhető gazdasági károkat okoznak (Goodchild,
Nargis & Tursan d’Espaignet, 2018). A dohanytermékek eldallitasa és fogyasz¬
tásának melléktermékei nagymértékben rombolják a természeti környezetet is
(WHO, 2017; Zafeiridou et al., 2018). A hagyományos cigaretta használata
mellett újabb termékek is megjelentek, ezek közül talán hazánkban a leggya¬
koribb az e-cigaretta (Pénzes g Urbán, 2019). Az e-cigaretta népegészségügyi
kockázatainak jelentősége ugyan még vitatott (Levy et al., 2018; Stratton et al.,
2018), növekvő használata hozzájárulhat a hagyományos dohányzás fenntar¬
tásához és normalizálásához.
Mivel a dohányzás az egyik legfontosabb elkerülhető halálok, a dohányzás
visszaszorítása kiemelt népegészségügyi feladat (Kovács g Horváth, 2019). Rá¬
adásul rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyek képesek hosszú távon
csökkenteni a dohányzás gyakoriságát akkor, ha azokat szisztematikusan és
eltökélten alkalmazzák (Ngo et al., 2017). Ennek kiemelten fontos része a do¬
hányzás monitorozása is, amiben jelentős szerepe van a megfelelő módszer¬
tannal végzett OLAAP-kutatásnak is.
A jelen fejezetben a hagyományosabb gyakorisági adatok mellett kitérünk
olyan eredményekre, amelyekre vonatkozóan reprezentatív hazai adatok kevéssé
elérhetők. Így foglalkozunk az e-cigaretta használatával, a hagyományos do¬
hányzásról való leszokással, a dohányzás és az e-cigaretta használatával össze¬
függő szociodemográfiai és pszichológiai faktorokkal. Mindezek végén, mintegy
húsz év adatainak összevetésével, becslést teszünk a dohányzás alakulásának
trendjére.