Seite 152 [152]
GYOGYSZERFOGYASZTAS = 151
6. táblázat: Az előző évben nyugtatót/altatót fogyasztók és nem fogyasztók összehasonlítása az
életkor változó mentén a 18-64 éves népesség körében, az OLAAP 2019 vizsgálat adatai alapján
Nem fogyasztott Fogyasztott
Változó - - t p d
N Atlag | Szöräs N Átlag | Szöräs
Eletkor 1190 | 41,15 | 12,87 96 49,20 | 12,40 | 0,06 |<0,001 | 0,64
Megjegyzések: N: válaszolók száma; t: független-mintás t-próba teszt statisztikája; p: szignifikancia¬
érték a független mintás t-próbához kapcsolódóan; d: Cohen-féle d hatásméret-mutató.
A szignifikáns kapcsolatot (p<0,05) mutató változók szürke mezővel kerültek kiemelésre.
Az 5. és 6. táblázatban bemutatott mintázódásokon felül ENTER módszerrel
bináris logisztikus regressziós elemzéseket végeztünk annak vizsgálatára, hogy
külön-külön és a többi változó kontroll alatt tartása mellett mely társadalmi-de¬
mográfiai és pszichológiai jellemzők kapnak szignifikáns szerepet a kutatást
megelőző évi gyógyszerfogyasztás magyarázatában (0-nem fogyasztott, 1—fo¬
gyasztott). A 7. táblázat tartalmazza az egyes háttérváltozók és a gyógyszerfo¬
gyasztás előfordulása közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatokat is, de
szövegesen csak a többváltozós elemzés eredményeit ismertetjük. A létrehozott
többváltozós regressziós modell a gyógyszerfogyasztás becslésére szignifikánsan
jobbnak bizonyult, mint a kiindulási, prediktor-változókat még nem tartalmazó
modell (x?(30)=119,56; p<0,001; Cox & Snell R’=0,15; Nagelkerke R?—0,43). A lét¬
rehozott modell 94,8%-ban helyesen jösolja be a resztvevök csoporttagsägät ôsz¬
szességében, ami ugyan mindôssze 0,2%-nyi emelkedést jelent a kiinduläsi mo¬
dell ältal nyüjtott klasszifikäciôs teljesitményhez (94,6%) képest, de a magyaräzé
változókat is tartalmazó modell 27.690-ban jósolta be helyesen az előző évben
nyugtatót, altatót fogyasztó személyeket. A modell alapján a többi változó kont¬
roll alatt tartása mellett 5 változó kapott szignifikáns magyarázó szerepet az előző
évi nyugtató- és altatófogyasztásban: a nem, az életkor, az intergenerációs kép¬
zettségi mobilitás, a családban előforduló kockázati magatartások száma és a
rumináció. A nem tekintetében a nők szignifikánsan, 3,84-szer nagyobb eséllyel
fogyasztottak a kutatást megelőző évben nyugtatót, altatót a férfiakhoz képest.
Az életkor évenkénti növekedésével 6%-kal nétt a nyugtatd- és altatéfogyasztas
esélye. Az intergenerációs képzettségi mobilitás tekintetében a felfelé mobil vá¬
laszolókhoz képest a mobilitás hiánya mutatkozott kockázati tényezőnek: a szü¬
leikkel azonos képzettségi státussal rendelkezők 3,19-szer nagyobb eséllyel fo¬
gyasztottak nyugtatót vagy altatót, összevetve azokkal, akiknek a várható iskolai
végzettségük magasabb volt, mint a velük egynemű szüleiknek." A családban
: . Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az intergenerációs képzettségi mobilitás és az előző évi
nyugtató-, altatófogyasztás nemkontrollált összefüggése nem bizonyult szignifikánsnak
egy, a többváltozós modellnél nagyobb mintán vizsgálva (N — 1272; 91,890).