Page 147 [147]
146 m PÉTER LEA - ANDÔ BÂLINT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA
A nyugtaté- és altatöfogyasztäs Eves és havi prevalencia-értékében (x2(1)=0,52;
p=0,470; @=0,01; x’(1)=0,05; p=0,831; @=0,00) és az éves, ill. havi hasznalat gya¬
korisaga mentén (x7(4)=4,10; p=0,392; V=0,03; x’(4)=0,45; p=0,978; V=0,01)
nemek tekintetében nincs szignifikáns mintázódás (2. táblázat). A fogyasztókon
belül az éves és havi használat gyakorisága tekintetében szintén nem találtunk
szignifikäns eltéréseket (x?(3)=2,68; p=0,443; V=0,18; x’(3)=0,44; p=0,933; V=0,07).
2. A VISSZAÉLÉSSZERŰ GYÓGYSZERFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE
A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztást az OLAAP 2019 és a BLS 2019 kutatás
is a European Model Ouestionnaire (EMO) (EMCDDA, 2002) kérdések 2017¬
es revíziójának megfelelően (Karjalainen, 2018), az orvosi javaslat nélküli nyug¬
tató- és altatófogyasztás havi és éves prevalencia-értéke és gyakorisága tekinte¬
tében vizsgálta. Az orvosi javaslat nélküli használat fogalmát mindkét kutatás
illetve a javasoltnál nagyobb adagokban vagy hosszabb ideig, esetleg más célból
történő használat együttesére értelmezte.
A felhasznált kutatások az EMCDDA ajánláson túl - elősorban módszertani
okokból!" - vizsgálták a visszaélésszerű nyugtató- és altatófogyasztás életpre¬
valenciáját is, az éves prevalenciára vonatkozó kérdés kiegészítésével.?
2.1. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás elterjedtsége
a felnőtt lakosság körében
A magyarországi 18-64 éves lakosság 3,290-a (4196) fogyasztott élete során
nyugtatót vagy altatót orvosi javaslat nélkül. A felnőtt népesség körében a nem
orvosi javaslatra történő nyugtató- és altatófogyasztás éves prevalencia-értéke
2,9% (+0,9%), havi prevalencia-értéke 2,4% (+0,8%) (3. táblázat). A kutatást
megel6z6 évben a felnôtt lakossäg 0,1%-a (+0,2%) (a fogyaszték 2,9%-a (+6,1%))
hetente legalább 4 alkalommal fogyasztott nyugtatót vagy altatót orvosi javas¬
! Az EMCDDA standard kérdéseknek az életprevalenciára és az első fogyasztás életkorára
vonatkozó kérdésekkel való kiegészítése alapján lehetővé válik a prevalencia-adatok meg¬
bízhatóságának vizsgálata (lásd részletesen a kutatás módszertani eredményeit bemutató
tanulmány 2.2.2.1. fejezetében). Ezen módszertani elemzések alapján tudjuk, hogy a
rendelvény nélküli nyugtató-/altatófogyasztásra vonatkozó adatok jelentős inkonzisztens
információt tartalmaznak, és - a relatíve nagy válaszhiány miatt különösen az első fo¬
gyasztásra vonatkozó adatok - fenntartással kezelendők.
Az LYP , nem használt" kategóriájának két - , az elmúlt évben nem használt" és , soha
nem használt" - további kategóriára való bontásával.