Oldal 140 [140]
ALKOHOLFOGYASZTÁS = 139
és 2016 között, mint a nők körében. Az alkoholfogyasztás trendjeit illetően
hasonlóan csökkenő tendencia figyelhető meg a vizsgált időszakban átlagosan
az európai férfiak és nők, valamint a hazai nők körében is, a hazai férfiak al¬
koholfogyasztásban való érintettsége tekintetében azonban nem történt hiba¬
határon túli elmozdulás. Az elterjedtség mértékét tekintve a vizsgált időszakban
Magyarországon mindkét nem esetében az európai átlagához képest magasabb
érintettség mutatkozik. A hazai férfiak körében az európai férfiakhoz képest
jellemzően 1,1-1,2-szer nagyobb ráták tapasztalhatóak, a hazai nők esetében
pedig az európai átlagnál kb. 1,3-szor nagyobb ráták figyelhetőek meg, ezzel
elérve az európiai férfiak fogyasztási rátáit.
17. ábra: Az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke nemi bontásban Magyarországon
a 2001 és 2019 között készült vizsgálatok alapján (a 18-53 éves népességben, a válaszolók
százalékában), illetve Európa-régióban a régiós országok ätlagäban, 2000-2016 között (15+
népesség körében, a válaszolók százalékában)
100,0
90,0 ETT 2
80,0
> RE. .
60,0 Ces as “reson. —g
“<<.
=. ene
50,0 =
200 —— Hazaferfi = +- Hazainö
— WHO ferfi won |
30,0
2001 ADE 2003 ADE* 2007 OLAAP 2015 OLAAP 2019 OLAAP
{WHO 2000) (WHO 2005) (WHO 2010) (WHO 2016)
* 18-53 éves korosztály körében készült a kutatás
Korábbi hazai adatok forrásai: Paksi, 2003; Elekes & Paksi, 2004; Elekes, 2007; Paksi et al., 2009, 2017
WHO-adatok forrása: WHO, 2018
Az OLAAP 2015-ös éves prevalencia-értékeit összevetve a WHO 2016-os ma¬
gyarorszagi rataival, illetve a WHO adatai alapján számított európai átlaggal,
azt láthatjuk, hogy a WHO által becsült magyarországi ráta valamelyest ala¬
csonyabb mind a nők, mind a férfiak körében az OLAAP-kutatásban kapott
prevalencia-értékekhez képest, de még így is magasabb, mint az európai átlag.
Tehát a WHO által becsült adatok is megerősítik, hogy a hazai nők és férfiak
körében magasabb a kérdezést megelőző 12 hónapban fogyasztók aránya, mint
az európai átlag.