Oldal 139 [139]
138 "u PAKSI BORBÁLA - ARNOLD PETRA
A felnőtt lakosság körében az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke
hasonló tendenciát mutat Magyarországon és a WHO adatai alapján az Európa¬
régióban. Magyarországon az alkoholfogyasztás összességében csökkenő ten¬
denciát mutat 2001 és 2019 között, kivéve a 2003 és 2007 közötti időszakot,
amikor is szignifikánsan nem változott az alkoholfogyasztás éves prevalen¬
cia-értéke. Hasonlóképpen a WHO Európa-régióra vonatkozó adataiban is 2000
és 2016 között összességében csökkenő tendencia figyelhető meg, kivéve a 2000
és 2005 közötti időszakot, amikor Európában stagnált az alkoholfogyasztás
éves prevalenciája.? A hazai felnőtt lakosság körében jellemzően 1,2-1,3-szor
magasabb fogyasztási ráták figyelhetőek meg Európa-régió átlagához képest.
Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy az éves prevalencia-értékek alapján
az elmúlt másfél-két évtizedben a magyarországi felnőtt népesség mindvégig
nagyobb érintettsége mellett a hazai alkoholfogyasztás időbeli alakulása leké¬
pezte az európai változásokat (16. ábra).
16. ábra: Az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke Magyarországon a 2001 és 2019 között
készült vizsgálatok alapján (a 18-53 és a 18-64 éves népességben, a válaszolók százalékában),
illetve Európa-régióban a régiós országokban átlagosan, 2000-2016 kôzôtt (15+ népesség
körében a válaszolók százalékában)
900
.
800 -..
--¬
. ee u
60,0
50,0
— Hazai 18-53 éves
400 | + Hazai 18-54 eves
wee" WHO Europa régio 15t éves
30,0
2001 ADE 2003 ADE* 2007 OLAAP 2015 OLAAP 2019 OLAAP
(WHO 2000) (WHO 2005) (WHO 2010) {WHO 2016)
* 18-53 éves korosztaly korében készult a kutatas
Korábbi hazai adatok forrásai: Paksi, 2003; Elekes & Paksi, 2004; Elekes, 2007; Paksi et al., 2009, 2017
WHO-adatok forrása: WHO, 2018
Mind Magyarországon, mind Európa-régió átlagában a férfiak körében rendre
magasabb a kérdezést megelőző 12 hónapban alkoholt fogyasztók aránya 2000
5 A WHO-régiók esetében nincs adat arról, hogy a változás szignifikáns-e.