Oldal 163 [163]
162 = FOGALOMTÄR
dl) sör, 4-5 cl tömeny, egy koktel vagy egy üveg (3,3 dl) elöre összeállított, al¬
koholtartalmú üdítőital.
Prevalencia-érték: a mutató különböző magatartások elterjedtségének populációs
arányait jelöli, különböző időtartamokra vonatkoztatva. Az életprevalencia (li¬
fetime prevalence) az adott magatartást valaha kipróbálók arányát jelöli, míg az
éves prevalencia (last year prevalence) az adott magatartással a kérdezést megelőző
évben, illetve a havi prevalencia (last month prevalence) a kérdezést megelőző
hónapban jellemezhetők arányát mutatja. Az éves prevalenciát szokás közelmúlt¬
beli, a havi prevalenciát pedig aktuális használatnak is nevezni (Paksi, 2007).
Regresszió elemzés: a magyarázó modellek egy csoportja. Olyan eljárás, mely¬
nek során a metrikus függő változó viselkedését magas mérési szintű változók¬
kal magyarázzuk. Attól függően, hogy ez a kapcsolat milyen függvénnyel írható
le, beszélhetünk lineáris és nem lineáris regresszióról. Ha a magyarázandó
jelenség kategoriális, logisztikus regresszióról beszélhetünk.
Rumináció: ha az egyén hajlamos negatív érzelmein, azok okain és következ¬
ményein rágódni, képtelen felhagyni az önostorozással, és kizárólag arra tud
koncentrálni, hogy mi az, amit elrontott.
Súlyozás: egy olyan eljárás, amikor a mintát néhány ellenőrizhető szempont
szerint arányosítjuk, azaz utólag, a vizsgálat lefolytatását követően a populáció
(salapsokasdg) arányaihoz igazíthatjuk a minta kisebb eltéréseit. A súlyozás csak
olyan dimenziók mentén végezhető el, melyeknek együttes eloszlása a vizsgált
populációban (alapsokaságban) is ismert. A mintában alulreprezentált csoportok
tagjai 1-nél nagyobb, felülreprezentált tagjai pedig 1-nél kisebb súlyt kapnak. A
súlyozás csak a minta és a populáció kismértékben eltérő arányainak korrigálá¬
sára használható, ellenkező esetben nem korrigálja, hanem elfedi a minta hibáit.
A súlyozás elfogadhatóságának megítéléséhez ismerni kell a legnagyobb és leg¬
kisebb súlyokat, illetve a súlyok eloszlását, csúcsosságát és ferdeségét. Amennyi¬
ben a súlyozás során alkalmazott súlyok átlaga 1, akkor a súlyozás csak a minta
eloszlását befolyásolja, annak elemszámát nem. Ezt elemszámtartó súlyozásnak
nevezzük. Amennyiben a súlyok átlaga valamilyen oknál fogva - például a sú¬
lyozás valamilyen részsokaság mintavétel során való szisztematikus felülrepre¬
zentálásának ellensúlyozása céljából történik, vagy a kiugró értékek visszafogása
miatt - 1-től eltérő, a súlyozás után elemszámtartó korrekciót végezhetünk.