Page 120 [120]
MUNKAFÜGGŐSÉG = 119
eredményeket, és a jövőben érdemes lenne statisztikai alapon is ellenőrizni a
skála határértékét, továbbá más megbízható skálákat (pl. WART, BWAS) al¬
kalmazva is megvizsgálni a koreai populáció érintettségét.
Az egyes nemek vonatkozásában a nemzetközi kutatási adatokkal meg¬
egyező eredményeket kaptunk, legalábbis a felnőtt népességre vonatkozó or¬
szágos kutatás, az OLAAP 2019 tekintetében. Egy, a munkafüggőség különböző
korrelátumait vizsgáló, átfogó metaanalízis (Clark et al., 2016) eredménye sze¬
rint a nemnek nincs szignifikáns hatása a munkafüggőség megjelenésére.
Ugyanakkor míg a felnőtt hazai lakosság körében nem jelentkezik szignifikáns
különbség a munkafüggőség kockázatában a két nemet tekintve, a budapesti
fiatal felnőttek körében (BLS-kutatás) a nők között szignifikánsan gyakoribb
a munkafüggőség kockázata. Eredményeink tehát arra hívják fel a figyelmet,
hogy a nagyobb városban élő fiatal nők esetében, akik még karrierjük elején
járnak, fokozottabb a munkafüggőség kockázata, mint a férfiak között. A nők¬
nél talán azon társadalmi-kulturális tényezők is szerepet játszhatnak ebben,
miszerint számukra nehezebb magasabb pozícióhoz és magasabb fizetéshez
jutni, mint a férfiaknak, s így sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a
jelentősebb siker érdekében (Nagy, 2013). Emellett az is lényeges lehet, hogy
esetükben nagyobb lehet a sürgetettség a szakmai életükben való bizonyításra
fiatalabb éveikben, még a családalapítás előtt, hogy a gyermekkel otthon töltött
időszak után könnyebben térjenek vissza a munkaerőpiacra.
Noha a munkafüggőség definíció szintjén is elsősorban belső indíttatásból,
kényszerből eredő probléma, egyes kutatások szerint amunkafüggők esetében
a pénzszerzésre való motiváció is magasabbnak tűnik (Burke, 2004). Ahogy
Piotrowski és Vodanovich (2006) hangsúlyozza, a munkafüggőség mögött
nemcsak egyéni (pl. személyiség), illetve családi (pl. szerepek, jutalmazás módja)
tényezők lényegesek, hanem olyan externális faktorok is, mint a munkahelyi
megbecsülés vagy a teljesítmény anyagi értéke. Jelen kutatásunkban mi is azt
találtuk, hogy a magasabb munkafüggőségi kockázat a háztartásra vonatkozóan
magasabb átlagos nettó havi jövedelemmel, jobb relatív anyagi helyzettel és
alacsonyabb deprivációs indexszel jár együtt, továbbá a magasabb kockázati
csoportba tartozó személyek elégedettebbek anyagi helyzetükkel is. Ezen ered¬
ményeink ugyanakkor ellentmondanak ama átfogó metaelemzés eredménye¬
inek (Clark et al., 2016), amely szerint a munkafüggőség kockázata és a fizetés
között nincs szignifikáns kapcsolat. Elképzelhető, hogy a munkafüggőség
anyagiakkal kapcsolatos összefüggésében a társadalmi-kulturális különbsé¬
geknek is nagyobb szerepe van. De talán azzal a tényezővel is összefügghet
mindez, hogy a munkafüggőség kockázatában szignifikáns prediktorként jelent
meg a háztartásméret: a magasabb kockázat esetében nagyobb az esélye, hogy