Page 115 [115]
114 = KUN BERNADETTE - PAKSI BORBÄLA
A leiré-statisztikai elemzések mellett — más változók hatását kontroll alatt tartó
- többváltozós bináris logisztikus regressziós modell alkalmazásával is tesz¬
teltük a munkafüggőség lehetséges szociodemográfiai és pszichológiai predik¬
torait. A többváltozós elemzés során ENTER-módszert alkalmaztunk, amely¬
ben a szociodemográfiai és pszichológiai prediktor-változókat egyszerre
léptettük be. A kimeneti változó pedig amunkafüggöseg riziköja volt (0 = nincs
jelen rizikó, 1 — jelen van rizikó a munkafüggőségre). A létrehozott bináris
logisztikus regressziós modell a munkafüggőség rizikójának jelenlétének becs¬
lésére szignifikánsan jobbnak bizonyult, mint a kiindulási, prediktor-változó¬
kat még nem tartalmazö modell (x’(49)=97,99; p<0,001; Cox & Snell R’=0,13;
Nagelkerke R?’=0,38). A letrehozott modell 94,9%-ban helyesen jósolta be a
résztvevők csoporttagságát összességében, ahogy a kiindulási modell is hasonló
mértékben, 94,690-ban jósolta be a csoporttagságot. Ez csupán csekély mértékű,
0,3%-nyi emelkedést jelent a kiindulási modell által nyújtott klasszifikációs
teljesítményhez képest. A magyarázó változókat is tartalmazö modell 17,1%¬
ban jósolta be helyesen a munkafüggőségre vonatkozó rizikócsoportba tartozó
személyeket. A többváltozós modell mellett minden esetben elvégeztünk egy¬
egy páronkénti, nemkontrollált kapcsolatvizsgálatot is a háttérváltozók és a
munkafüggőség rizikója között (6. táblázat). Több változó esetében, ahol nem
állt rendelkezésre elegendő mennyiségű válasz, az elemzéseket csak erre a mód¬
szerre korlátoztuk. A többváltozós modellbe bevont magyarázó változók közül
a heti munkaórák száma, a vállalat/szervezet típusa, a háztartásméret, a szub¬
jektív testi tünetek gyakorisága, továbbá a mentalizációs bizonytalanság mu¬
tatkozott szignifikánsnak. A heti átlagos munkaórák számának egységnyi
fokozódása esetén 990-kal, a háztartásméret növekedésével pedig 50%-kal na¬
gyobb a munkafüggőség rizikójának esélye. A vállalat/szervezet típusa tekin¬
tetében a referenciacsoportként kezelt kormányzati vagy önkormányzati szek¬
tornál való munkavégzéshez képest a magánvállalatnál való munkavégzés
esetén 7690-kal kisebb a munkafüggőség rizikójának esélye. A szubjektív testi
tünetek/panaszok növekedése esetén igen jelentősen, 44890-kal nagyobb (azaz
majdnem öt és félszerese), a mentális állapotokban való bizonytalanság növe¬
kedésével pedig 36790-kal magasabb (azaz több mint négy és félszerese) a mun¬
kafüggőségre vonatkozó rizikó jelenlétének esélye (6. táblázat). Fontos azonban
megjegyeznünk, hogy az utóbbi két pszichés változó mentén igen nagy konfi¬
dencia-intervallumok mellett kaptuk ezeket az értékeket, ez pedig a becslés
bizonytalanságára utal.