Oldal 109 [109]
108 = KUN BERNADETTE - PAKSI BORBÁLA
nettó havi jövedelme szempontjából szignifikáns különbség mutatkozik a cso¬
portok között: a havonta legalább 400 000 Ft-ot kereső személyek körében két¬
szer olyan gyakori a munkafüggőség kockázata, mint a teljes lakosságéban (3.
táblázat). Legkevésbé a legkevesebbet keresők, illetve a havi 181 000 - 380 000
Ft között keresők érintettek. A háztartás relatív anyagi helyzete alapján is gyenge
szignifikáns különbségeket kaptunk: az átlagnál jobb anyagi helyzetűeknél kb.
kétszer olyan gyakran jelenik meg a munkafüggőség kockázata, mint a teljes
lakosság esetében, ezzel szemben az átlagos vagy átlagnál rosszabb helyzetűek¬
nél hasonló arányban tapasztaljuk a jelenség gyakoriságát, mint a teljes lakosság
körében (3. táblázat). Az aktuális munkakört/beosztást tekintve közepes erősségű
szignifikáns különbségek jelentek meg. A szellemi szabadfoglalkozásúak között,
26,196 a kockázati csoportba tartozók aránya, ezzel ellentétben a betanított mun¬
kások esetében mindössze 2,596 került a kockázati csoportba. Egyes munkakö¬
rök - kereskedő, alsó vezető, felső vezető, közvetlen termelésirányító és mező¬
gazdasági fizikai munkakör - esetében ugyan 096-os előfordulásról beszélhetünk,
ám hangsúlyoznunk kell, hogy ezen utóbbi csoportok esetében igen alacsony
elemszámú csoportok kerültek az elemzésbe, így nagyon bizonytalan az egyes
beosztáskategóriák kockázatainak megítélése. A vállalat/szervezet típusa szerint
gyenge hatásméret melletti szignifikáns eredményt mutatott a khi-négyzet próba:
eszerint a legkiugróbb mértékben a civil szervezeteknél dolgozó személyeket
érinti a munkafüggőség, esetükben a válaszadók 33,3%-a került kockäzati cso¬
portba, ami az alacsony esetszám mellett is 9596-os biztonsággal hibahatáron
túl magasabb, mint a teljes lakosság esetében kapott érték. A jelenlegi munka¬
végzés helyszíne kapcsán szintén szignifikáns eredményt kaptunk, ami alapján
megállapítható, hogy akik nem egy helyen, a munkahelyen dolgoznak (tehát
változó helyszínen, vagy csak otthon), azok körében nagyon alacsony hatásmé¬
ret mellett, de átlag feletti a munkafüggőség kockázatának jelenléte.
Életkor tekintetében sem a kategoriális változóként használt életkori cso¬
portok, sem pedig a folytonos életkori változó mentén nem kaptunk szignifikáns
eltéréseket: egyik életkori csoportban sem gyakoribb a munkafüggőség koc¬
kázata (3. táblázat), illetve nem különbözik életkor tekintetében a kockázati és
a nem kockázati csoport (4. táblázat). Hasonlóan nem jelentkezett szignifikáns
különbség sem a településméret, sem a várható legmagasabb iskolai végzettség
változók mentén az egyes csoportok között a munkafüggőség rizikójának meg¬
jelenésében. Ugyanez mondható el az együttélő partnerkapcsolatra vonatkozó
változó (hiánya vagy megléte) tekintetében is (3. táblázat). A munkavégzés
időszakát és rendszerességét illetően sem jelentkezett különbség azok között,
akik nappal, szokásos időrendben dolgoznak, és azok között akik a szokásostól
eltérő munkarendben dolgoznak (csak kora reggel / délelőtt, este vagy éjszaka,