Oldal 109 [109]
OCR
108 = KUN BERNADETTE - PAKSI BORBÁLA nettó havi jövedelme szempontjából szignifikáns különbség mutatkozik a csoportok között: a havonta legalább 400 000 Ft-ot kereső személyek körében kétszer olyan gyakori a munkafüggőség kockázata, mint a teljes lakosságéban (3. táblázat). Legkevésbé a legkevesebbet keresők, illetve a havi 181 000 - 380 000 Ft között keresők érintettek. A háztartás relatív anyagi helyzete alapján is gyenge szignifikáns különbségeket kaptunk: az átlagnál jobb anyagi helyzetűeknél kb. kétszer olyan gyakran jelenik meg a munkafüggőség kockázata, mint a teljes lakosság esetében, ezzel szemben az átlagos vagy átlagnál rosszabb helyzetűeknél hasonló arányban tapasztaljuk a jelenség gyakoriságát, mint a teljes lakosság körében (3. táblázat). Az aktuális munkakört/beosztást tekintve közepes erősségű szignifikáns különbségek jelentek meg. A szellemi szabadfoglalkozásúak között, 26,196 a kockázati csoportba tartozók aránya, ezzel ellentétben a betanított munkások esetében mindössze 2,596 került a kockázati csoportba. Egyes munkakörök - kereskedő, alsó vezető, felső vezető, közvetlen termelésirányító és mezőgazdasági fizikai munkakör - esetében ugyan 096-os előfordulásról beszélhetünk, ám hangsúlyoznunk kell, hogy ezen utóbbi csoportok esetében igen alacsony elemszámú csoportok kerültek az elemzésbe, így nagyon bizonytalan az egyes beosztáskategóriák kockázatainak megítélése. A vállalat/szervezet típusa szerint gyenge hatásméret melletti szignifikáns eredményt mutatott a khi-négyzet próba: eszerint a legkiugróbb mértékben a civil szervezeteknél dolgozó személyeket érinti a munkafüggőség, esetükben a válaszadók 33,3%-a került kockäzati csoportba, ami az alacsony esetszám mellett is 9596-os biztonsággal hibahatáron túl magasabb, mint a teljes lakosság esetében kapott érték. A jelenlegi munkavégzés helyszíne kapcsán szintén szignifikáns eredményt kaptunk, ami alapján megállapítható, hogy akik nem egy helyen, a munkahelyen dolgoznak (tehát változó helyszínen, vagy csak otthon), azok körében nagyon alacsony hatásméret mellett, de átlag feletti a munkafüggőség kockázatának jelenléte. Életkor tekintetében sem a kategoriális változóként használt életkori csoportok, sem pedig a folytonos életkori változó mentén nem kaptunk szignifikáns eltéréseket: egyik életkori csoportban sem gyakoribb a munkafüggőség kockázata (3. táblázat), illetve nem különbözik életkor tekintetében a kockázati és a nem kockázati csoport (4. táblázat). Hasonlóan nem jelentkezett szignifikáns különbség sem a településméret, sem a várható legmagasabb iskolai végzettség változók mentén az egyes csoportok között a munkafüggőség rizikójának megjelenésében. Ugyanez mondható el az együttélő partnerkapcsolatra vonatkozó változó (hiánya vagy megléte) tekintetében is (3. táblázat). A munkavégzés időszakát és rendszerességét illetően sem jelentkezett különbség azok között, akik nappal, szokásos időrendben dolgoznak, és azok között akik a szokásostól eltérő munkarendben dolgoznak (csak kora reggel / délelőtt, este vagy éjszaka,
