Kun Bernadette - Paksi Borbála
1. A MUNKAFÜGGŐSÉG ELTERJEDTSÉGE
A munkafüggőség kockázatának mérése az OLAAP és a BLS kutatásban is a
Bergen Munkafüggőség Skálával (BWAS; Andreassen et al., 2012; Orosz et al.,
2016; Kun, Urbán et al., 2021) történt. A kérdőív a munkafüggőséggel kapcso¬
latos tüneteket, problémákat méri (pl. megvonási tünetek, konfliktusok a csa¬
ládtagokkal, illetve egészségügyi problémák a túlzott munkavégzés miatt).
Azokat a személyeket tekinthetjük a munkafüggőség szempontjából kockázati
csoportba tartozóknak, akik a 7 tétel közül legalább 4 tétel esetében az , inkább
jellemző" vagy , nagyon jellemző" válaszokat adják. A munkafüggőség rizikó ¬
ját mérő kérdéseket mindkét kutatásban - egy, az aktuális munkavégzésre
vonatkozó - szűrőkérdés előzte meg. A BWAS kérdőívet csak azokkal vettük
fel, akik az elmúlt évben egy átlagos héten minimum 40 órát dolgoztak. Az
ennél kevesebbet dolgozók körében a munkafüggőség kialakulásának nem volt
reális alapja.
1.1. Az munkafüggőség elterjedtsége a felnőtt lakosság körében
Az OLAAP 2019 vizsgálat alapján a Magyarország 18-64 éves népesség közel
háromnegyede (72,199-a) nyilatkozott úgy, miszerint az elmúlt évben egy át¬
lagos héten minimum 40 órát dolgozott. Mintánkban összesen 68 fő érte el a
határértéket a munkafüggőséget mérő kérdőíven, azaz a 18-64 éves felnőtt
lakosság 5,1%-a (+1,2) veszelyeztetett munkafüggöseg szempontjäbél. Az adat¬
felvétel idészakaban aktualisan munkavegzök (N=973) köreben ez pedig 7,0%¬
os (+1,6) eléfordulast jelent.
A két nemet összehasonlítva csupán tendenciaszinten találtunk eltérést a
munkafüggőség rizikójának megjelenésében: eszerint a férfiak körében ten¬
denciaszinten magasabb a munkafüggőség kockázatának megjelenése
(X.(1-3,10; p—0,078; p-—-0,05) (1. táblázat).