Oldal 107 [107]
OCR
Kun Bernadette - Paksi Borbála MUNKAFÜGGŐSÉG 1. A MUNKAFÜGGŐSÉG ELTERJEDTSÉGE A munkafüggőség kockázatának mérése az OLAAP és a BLS kutatásban is a Bergen Munkafüggőség Skálával (BWAS; Andreassen et al., 2012; Orosz et al., 2016; Kun, Urbán et al., 2021) történt. A kérdőív a munkafüggőséggel kapcsolatos tüneteket, problémákat méri (pl. megvonási tünetek, konfliktusok a családtagokkal, illetve egészségügyi problémák a túlzott munkavégzés miatt). Azokat a személyeket tekinthetjük a munkafüggőség szempontjából kockázati csoportba tartozóknak, akik a 7 tétel közül legalább 4 tétel esetében az , inkább jellemző" vagy , nagyon jellemző" válaszokat adják. A munkafüggőség rizikó ját mérő kérdéseket mindkét kutatásban - egy, az aktuális munkavégzésre vonatkozó - szűrőkérdés előzte meg. A BWAS kérdőívet csak azokkal vettük fel, akik az elmúlt évben egy átlagos héten minimum 40 órát dolgoztak. Az ennél kevesebbet dolgozók körében a munkafüggőség kialakulásának nem volt reális alapja. 1.1. Az munkafüggőség elterjedtsége a felnőtt lakosság körében Az OLAAP 2019 vizsgálat alapján a Magyarország 18-64 éves népesség közel háromnegyede (72,199-a) nyilatkozott úgy, miszerint az elmúlt évben egy átlagos héten minimum 40 órát dolgozott. Mintánkban összesen 68 fő érte el a határértéket a munkafüggőséget mérő kérdőíven, azaz a 18-64 éves felnőtt lakosság 5,1%-a (+1,2) veszelyeztetett munkafüggöseg szempontjäbél. Az adatfelvétel idészakaban aktualisan munkavegzök (N=973) köreben ez pedig 7,0%os (+1,6) eléfordulast jelent. A két nemet összehasonlítva csupán tendenciaszinten találtunk eltérést a munkafüggőség rizikójának megjelenésében: eszerint a férfiak körében tendenciaszinten magasabb a munkafüggőség kockázatának megjelenése (X.(1-3,10; p—0,078; p-—-0,05) (1. táblázat).
