Oldal 91 [91]
90 = HORVATH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÄLA
4. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG EVÉSZAVARAI
NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN
Az OLAAP 2019-es kutatásban az evészavarok rizikójának jelenlétére a 18-64
éves népesség körében mért prevalencia-érték (7,290) megfelel a korábbi kuta¬
tási eredményeknek, melyek reprezentatív, felnőtt mintán alkalmazták a SCOFF
Kérdőívet az evészavarok rizikója elterjedtségének becslésére. E tanulmányok
korábban angol mintákon 696-os (16 évnél idősebb résztvevők körében; McBride
et al., 2013) és 1096-os (16-90 év közötti résztvevők körében; Solmi et al., 2014),
ill. német mintán 1096-os (14-95 év közötti résztvevők körében; Richter et al.,
2017) prevalencia-mutatókról számoltak be az evészavarok rizikójára. Utóbbi
eredményekkel való összehasonlítás során érdemes figyelembe venni azt, hogy
a hivatkozott tanulmányok mintáiban a felső korhatár jóval magasabb volt, mint
az OLAAP 2019-es kutatásában, amely magyarázhatja a magasabb prevalen¬
cia-értékeket, hiszen a magyarországi felnőtt lakosság esetében is az evészavarok
rizikójának magasabb elterjedtsége volt látható az idősebb korosztályban a
SCOFF alapjän. Az evészavarok előfordulásának időbeli trendjeit vizsgáló ku¬
tatások eredményei inkonzisztens időbeli változásmintázatokról számoltak be.
Például egyes kutatások az AN vagy a falásroham (binge eating) előfordulása
mentén növekedésről, más kutatások viszont a BN tekintetében az előfordulási
gyakoriság csökkenéséről vagy stabilitásáról számoltak be (Martínez-González
et al., 2020; Mitchison et al., 2017; Reas & Ro, 2018; Steinhausen & Jensen, 2015).
Azon változók, melyek szignifikánsnak bizonyultak az evészavarok rizikójának
magyarázatára létrehozott páronkénti kapcsolatokat vizsgáló és többváltozós mo¬
dellekben is, nagyrészt összhangban vannak a nemzetközi szakirodalmi eredmé¬
nyekkel. Az evészavarok epidemiológiáját vizsgáló összefoglaló tanulmányok
alapján a női nem egyértelmű rizikótényezőnek tekinthető az evészavarok előfor¬
dulása tekintetében, mivel a nők körében nagyobb arányban fordulnak elő a kü¬
lönböző evészavartípusok (Mitchison g Hay, 2014; Wade et al., 2011). A BMI és
az evészavarok rizikója között megfigyelt szignifikáns, pozitív kapcsolat megfe¬
leltethető azon korábbi kutatási eredményeknek, melyek szerint a falásrohamok¬
kal jellemezhető evészavartípusokat (pl. falásroham-zavar, BN) mutató személyek
körében nagyobb a túlsúly vagy az elhízás esélye (Marcus g Wildes, 2014; Mc¬
Cuen-Wurst et al., 2018). A családban előforduló rizikóviselkedések ugyanakkor
nem minden esetben mutatnak egyértelmű kapcsolatot az evészavarok előfordu¬
lásával a meglévő szakirodalmi adatok alapján. Például a szülők körében előforduló
különböző pszichiátriai zavarok és a gyermekeik körében előforduló BN között
szignifikáns és pozitív kapcsolat volt megfigyelhető, ugyanakkor a szülői szer¬