Page 51 [51]
Magi Anna - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála
PROBLÉMÁS SZERENCSEJÁTÉK-HASZNÁLAT
1. A PROBLÉMÁS SZERENCSEJÁTÉK-HASZNÁLAT ELTERJEDTSÉGE
A szerencsejáték-használatot, illetve aproblémás szerencsejáték-használatot az
OLAAP 2019 és a BLS 2019 vizsgálatokban egy, a szerencsejáték-használat kü¬
lönböző idejű prevalencia-értékeinek becslésére is alkalmas szűrőkérdés,! illetve
a PGSI - Problem Gambling Severity Index (Gyollai et al., 2013) skála mentén
vizsgáltuk. A PGSI skála 9, a tüneteket leképező tétellel vizsgálja a problémás
szerencsejáték-használatot 4 fokú Likert skálán (0: soha, 1: néha, 2: gyakran, 3:
majdnem mindig). A mérőeszköz segítségével a szerencsejáték-használat prob¬
lémásságának 4 szintje határozható meg: a problémamentes használat, az ala¬
csony mértékben (1-2 pontot elértek), a közepesen (3-7 pontot elértek) és a
kifejezetten problémás (8 pont és afelett) használat. Itt fontos megjegyeznünk,
hogy a mérőeszközzel az azonosított csoportok esetében a különböző mértékű
problémás használat kockázatát ismerjük meg, a problémás szerencsejáték-hasz¬
nálat klinikai diagnózisához további, individuális vizsgálatokkal juthatunk el,
melyet jelen vizsgálatunk jellegéből adódóan nem tudtunk elvégezni. Így, bár
az egyszerűség kedvéért jelen fejezetben a használat problémásságáról beszé¬
lünk, minden esetben annak kockázatáról van szó.
1.1. A problémás szerencsejáték-használat elterjedtsége a felnőtt lakosság körében
A magyarországi 18-64 éves népesség 67,0%-a (+2,5) jatszott mär életében
szerencsejätékot, 39,7%-a (+2,6) az el6z6 év sorän, illetve 30,1%-a (+2,4) a kér¬
dezést megelőző hónapban is.
A 18-64 éves válaszolók 29,3 99-a (424; N-1333) az elmúlt évben használt
szerencsejátékot, de szerencsejáték-használata problémamentesnek bizonyult,
1 Játszott-e már Ön valaha életében szerencsejátékkal?
A PGSI kitöltését azon résztvevőktől kértük, akik az erre a kérdésre adott válaszaik alap¬
ján játszottak szerencsejátékot a kérdezést megelőző évben