Oldal 17 [17]
16 = KIRÄLY ORSOLYA - KORONCZAI BEATRIX - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA
alacsony szocioökonómiai státusz nagyobb mértékű problémás internethasz¬
nálattal jár együtt. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az alacsonyabb szo¬
cioökonómiai státuszból fakadó megnövekedett stresszel való megküzdéshez
az egyén az internetet használja, így az maladaptív megküzdési móddá válik,
ami növeli a problémás internethasználat kialakulásának kockázatát. Összegezve
elmondható, hogy a hátrányos helyzet problémás internethasználattal való
kapcsolata egy alulkutatott és ellentmondásos eredményeket mutató terület.
A szenzoros élménykeresést illetően a nemzetközi szakirodalom - a jelen
elemzésünkkel összhangban - többségében pozitív kapcsolatot talált a problé¬
más internethasználattal mind serdülő, mind fiatal felnőtt, mind felnőtt min¬
tákon (pl. Lin és Tsai, 2002; Rahmani és Lavasani, 2011; Shi, Chen és Tian, 2011;
Zhang, Li és Li, 2015). Ennek az lehet a magyarázata, hogy az internet rengeteg
olyan funkciót és tevékenységet tartalmaz, amelyek kielégítik a szenzoros él¬
ménykereső személyek újdonság és izgalom iránti vágyát, azonnali megerősítést
nyújt, és így az arra érzékenyeknél kialakulhat a problémás használat. Az elem¬
zésünkben szignifikáns prediktornak bizonyuló rumináció kockázati szerepe
szintén harmonizál a rendelkezésre álló kisszámú nemzetközi szakirodalmi
adattal, habár a kutatások többsége a metakogníciókat (a saját tudásunkról
rendelkezésre álló tudás, amelyet a hosszú távú emlékezetben tárolunk) és egyéb
kognitív megküzdési módokat vizsgálta a problémás internethasználattal kap¬
csolatosan, melyeknek fontos alkotórésze a rumináció vagy a ruminatív gon¬
dolkodás, azonban kevés vizsgálat fókuszált eddig kifejezetten a rumináció és
a problémás internethasználat kapcsolatára. Utóbbiak ugyanakkor pozitív
kapcsolatot találtak a két változó között a serdülő korosztályban (McNicol és
Thorsteinsson, 2017; Bagatarhan és Siyez, 2020). Nagyon hasonló a helyzet az
aggodalmaskodas esetén is, mivel a metakogníciót mérő kérdőív egyik alskálája
„a negativ hiedelmek az aggodalmaskodásról" nevet viseli, és bár tartalma
megközelíti az OLAAP-vizsgálatban szereplő aggodalmaskodás konstruktumot,
de nem fedi le teljesen („a negativ hiedelmek az aggodalmaskodäsröl” egy me¬
taaggodalmaskodäsnak felel meg inkäbb: aggodalom az aggodalmaskodäs
miatt). Az aggodalmaskodás és a problémás internethasználat kapcsolatára
vonatkozóan egyelőre nincs kutatási adat a nemzetközi irodalomban.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bagatarhan, T. & Siyez, D. M. (2020). Rumination and Internet Addiction Among
Adolescents: The Mediating Role of Depression. Child and Adolescent Social Work
Journal, 1-10. doi: 10.1007/s10560-020-00715-y