Oldal 16 [16]
PROBLEMAS INTERNETHASZNALAT ® 15
nyek születtek. Sajnos az OLAAP és a BLS vizsgálatok során alkalmazott PIUQ
nem szerepel a mérőeszközök szerinti elemzésben. A bevont minták között
szerepeltek serdülők körében végzett vizsgálati adatok is, azonban életkorra
vonatkozó elemzések, adatok nem kerültek bele a tanulmányba. A metaanalí¬
zis megadta a csak reprezentatív mintákon talált előfordulási gyakoriságot,
amely 6,196-nak bizonyult. A szerzők megállapítják, hogy a módszertani prob¬
lémák nem teszik lehetővé, hogy pontos összehasonlítható prevalencia-adatok¬
hoz jussunk (leginkább amiatt, mert a problémás internethasználat még kidol¬
gozatlan diagnosztikus koncepciója nem teszi lehetővé, hogy egy konzisztens
és pontos mérőeszközzel lehessen mérni).
A problémás internethasználat epidemiológiai kutatásáról elmondható, hogy
a reprezentatív minták többségében ázsiai populációkból származnak, illetve
a középiskolás korosztályból. Mivel a problémás internethasználat mértéke
időben növekvő (Modara et al., 2017; Pan, Chiu és Lin, 2020), ezért az utóbbi
5 évben készült tanulmányokat próbáltuk figyelembe venni, azonban az általunk
ismert szakirodalomban nincs olyan felnőtt reprezentatív mintán történt vizs¬
gálat, amely Európában készült, és a IUO mérőeszközt alkalmazta.
A problémás internethasználat rizikójának magyarázatára a magyarországi
felnőtt népesség körében létrehozott többváltozós modellben a szignifikáns
prediktor-változók nagyrészt összhangban vannak a nemzetközi szakirodalmi
eredményekkel. A nemzetközi kutatások többsége szerint a városi régióban
lakó gyerekek/felnőttek inkább érintettek a problémás internethasználatban a
vidéki régióban élőkhöz képest (pl. felnőtt reprezentatív mintán: Yasuma et al.,
2019; véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkből álló serdülő mintán: Yu et al.,
2018; 70 egyetemista mintán történő vizsgálat metaanalízise: Li et al., 2018). A
problémás internethasználat és a testtömeg-index/elhízás kapcsolatára vonat¬
kozó szakirodalmi eredmények ellentmondásosak. Számos tanulmány talált
pozitív kapcsolatot a két változó között (pl. Bozkurt et al., 2018; Canan et al.,
2014), a saját eredményeink viszont azokkal a tanulmányokkal vannak össz¬
hangban, amelyek nem találtak együttjárást (pl. Li et al., 2019). A hátrányos
helyzetre vonatkozó eredmény egybevág egy serdülőket vizsgáló tanulmány
eredményeivel (Lai és Kwan, 2017), mely szerint minél magasabb a család be¬
vétele, annál nagyobb a problémás internethasználat rizikója (bár közvetlen
hatást nem, csak indirekt kapcsolatokat igazoltak), mivel a magasabb szocioöko¬
nómiai státusz többféle szórakozáshoz kapcsolódó internethasználati lehető¬
séggel jár együtt, és így nagyobb eséllyel alakul ki problémás használat is.
Ugyanakkor két másik tanulmány (reprezentatív egyetemista mintán: Islam
és Hossin, 2016; véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkből álló serdülő mintán:
Mei et al., 2016) ezzel ellentmondó eredményeket talált, mégpedig hogy az