Page 15 [15]
14 m KIRÁLY ORSOLYA - KORONCZAI BEATRIX - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA
3. A PROBLÉMÁS INTERNETHASZNÁLAT ELTERJEDTSÉGÉNEK
VÁLTOZÁSA A FELNŐTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN
Mivel a problémás internethasználat mérésére alkalmazott Problémás Inter¬
nethasználat Kérdőív (PIUO) 9 tételes változata felvételre került az OLAAP
2015-ös adatfelvétele során is, ezért, habár csak korlátozott mértékben, de le¬
hetőség nyílik a problémás internethasználat jelenlétére vonatkozó rizikó elő¬
fordulási gyakorisága időbeli mintázatainak vizsgálatára. Szignifikáns kapcso¬
lat mutatkozott gyenge hatásméret mellett az adatfelvételi év és a problémás
internethasználat rizikója között. Habár a problémás internethasználat jelen¬
létére vonatkozó rizikó nagyobb arányban fordult elő a 2019-es adatfelvételi év
mintájában, a két mintában megfigyelt prevalencia-értékek 95%-os megbizha¬
tósági szinten számolt konfidencia-intervallumai részben átfednek egymással,
így a magyarországi felnőtt népesség körében a két vizsgálati év közötti négy
évben a problémás internethasználat rizikójának csak tendenciajellegű növe¬
kedéséről beszélhetünk (5. táblázat).
5. táblázat: A problémás internethasználatra vonatkozó rizikó elterjedtségének összehasonlí¬
tása az OLAAP 2015-ös és 2019-es adatfelvétele között (a magyarországi 18-64 éves népesség
körében, a válaszolók százalékában)
OLAAP 2015-ös OLAAP 2019-es
adatfelvétele adatfelvétele x (df) p V
N % cl N % CI
A problémás internethasználat
rizikójának jelenléte
1334 | 4,5 | +1,1 |1220 5,9 | +1,33 | 73,51 (2) |<0,001| 0,17
Megjegyzések: N: valaszolok szama; Cl: 95%-os megbizhatdsagi szinten szamitott konfidencia-inter¬
vallum; x? (df): Khi-négyzet statisztika és a kapcsolédé szabadsägfok-értékek; p: szignifikancia-érték
a Khi-négyzet próbához kapcsolódóan; V: Cramer-féle V együttható
4. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG PROBLÉMÁS
INTERNETHASZNÁLATA NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN
Az OLAAP 2019-es kutatásban a problémás internethasználat prevalencia-ér¬
téke a magyarországi 18-64 éves népesség körében (5,996 a teljes lakosság kö¬
rében, 7,4% az elmult 30 napban internetet használók körében) nehezen össze¬
vethető a nemzetközi kutatási eredményekkel az eltérő mérőeszközök
használata, valamint az eltérő minták miatt. Pan, Chiu és Lin (2020) metaana¬
lízise az 1996 és 2018 között megjelent kutatások prevalencia-eredményeit ösz¬
szegezte. A metaanalízisbe bevont kutatások többféle mérőeszközzel mérték a
problémás internethasználatot, és a mérőeszközöktől függően eltérő eredmé¬