Page 178 [178]
OCR
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban e 177 ség tartós fennmaradását nem engedhette meg az MSZMP vezetése, tehát gyorsan bekövetkezett a korrekció, 1969 nyarán a vállalati vezetők nyereségét az összes jövedelmük ätlag 20-25%-äban limitältäk.‘° A gyors kiigazítás ellenére mély nyomot hagyott az ügy a társadalomban. Azt a látszatot keltette ugyanis, hogy az MSZMP, amely kezdettől nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a munkásság képviselőjeként jelenítse meg magát, éppen arról a városon élő, többnyire szakmunkás csoportról nem tudott kellően gondoskodni, amelyet a legszilárdabb bázisának tartott. Ebben a helyzetben részint a szakszervezetek, részint a helyi pártszervek kezdeményezésére megszaporodtak a munkásosztály helyzetével foglalkozó vizsgálatok." Formailag az volt a hivatkozási alap, hogy az 1958as híres munkásosztály-vizsgálat óta eltelt tíz év, s érdemes összegezni, mi valósult meg az akkori célkitűzésekből." A főbb vizsgálati szempontok az alábbiak voltak: A társadalom különböző csoportjai között kialakult jövedelmi-kereseti arányok az ipari munkásság nemzeti jövedelemtermelő képességéhez igazodnak-e? Sikerült-e alacsonyan tartani a fogyasztói árakat? Sikerült-e javítani a társadalombiztosítási ellátás színvonalát? Mi a helyzet a lakásviszonyok terén? Ezek a vizsgálatok formailag alulról jövő kezdeményezésre indultak, de utólag kiderült, hogy voltak olyan csoportok a párt és gazdasági vezetés felső szintjein, akik a háttérből ösztönzőleg léptek fel. Nyers Rezső később így emlékezett vissza erre: , Folyamatosan azt hangoztatták, hogy a munkáséletszínvonal romlik [...]. Persze voltak ilyen vélemények is, de a jelentések lényegében ezt értékelték és tüntették fel úgy, mint a többség véleményét. Ráadásul az elégedetlenséget a reform liberalizáló intézkedéseinek elutasítására transzformálták, azt sugallva, hogy a közvélemény szerint bizonyos visszaközpontosítással, a piac korlátozásával javítani lehetne az életviszonyokat." A Politikai Bizottság elé végül 1970. január 13-án került összefoglaló row jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajfon tásáról, a munkásosztály aktuális helyzetéről.? Érdemes felidézni mind az fon előterjesztés, mind a vita néhány részletét, amelyekben a későbbiekre nézve igen fontos megállapítások hangzottak el. Elsőként azt érdemes kiemelni, hogy ekkor szakítottak az egységes munkásosztály tételével: , A társadalom Vass H. (Szerk.): Az MSZMP határozatai i. m. 373-375. A nyereségrészesedés, a nyereségadózás és a vállalati érdekeltségi alapok képzésének rendszerét szabályozó rendeleteket lásd: TRHGy 1969. 277, 291, 299-300, 489-492. §6 MNL OL M-KS-2838. f. 21. cs. /1969/ 29-34. 6. e. § A témáról lásd: Földes György: A Kádár-rendszer és a munkásság. Eszmélet 5. (1993) 18-19. sz. 61-63. Huszár Tibor: Beszélgetések Nyers Rezsővel. Bp. 2004. 309. ® MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 509. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1970. január 13-án tartott üléséről. 1. napirend: Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásáról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről.
