Page 176 [176]
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban e 175
munkában, amiben a zöldség meg a burgonya a domináns piaci ágazat. [...)]
A termelőszövetkezet tagságának a zöme ugyancsak nő, ugyanezek az asz¬
szonyok, akik a háztáji zöldségföldön is zöldségkultúrával foglalkoznak.
A téeszben is elvállalnak családi művelésre pár hold földet, és ott százalékos
részesedéssel ugyancsak krumplit, borsót, uborkát termelnek. A terményben
megkapott részt egybecsapják a maszek módon előállított saját termékkel, és
ezt is, azt is Budapesten értékesítik."
A fenti példa csak a jó piachelyek környékére volt jellemző, az azonban
általánosságban is megállapítható, hogy a kettős foglalkozású családok anya¬
gi helyzetének javulása rengeteg plusz munka vállalásával járt." Ez azonban
egyáltalán nem volt idegen számukra, ezek a több lábra álló családok tovább
vitték a paraszti életforma munkacentrikusságát. A ház körüli kert és a ház¬
táji révén megvalósított önellátás is a tradicionális paraszti értékrendből kö¬
vetkezett, hiszen faluhelyen szégyennek számított olyasmit venni a boltban,
amit a családi gazdaság odahaza is elő tudott állítani. A falusi lakhely azt is
jelentette, hogy továbbra is a helyi közösség értékrendje volt a meghatározó.
Habár a föld mint elsődleges értékmérő kiesett, a felhalmozás-centrikusság
továbbra is fennmaradt, és most már elsősorban a lakóházépítés formájában
öltött testet. Azok a rétegek, amelyek a kollektivizálással vesztettek korábbi
pozíciójukból, úgy érezték, hogy egy tekintélyes családi ház építésével vissza¬
állíthatják korábbi státusukat a helyi társadalomban. A családi összefogás,
a kaláka révén ezt meg is tudták valósítani.
»A munkásoké a hatalom, a parasztoké a jövedelem"
Az 1960-as évek végére úgy tűnt tehát, hogy azok a falusi munkások, akiknek
családjában volt egy mezőgazdasági kereső is, a kezdeti hátrányos helyzetük¬
ből (hosszú utazási idő, a korábbi családi munkamegosztás felborulása stb.)
egyre inkább előnyt tudtak kovácsolni. Tudomásul vették, hogy az üzemek¬
ben nem tudtak olyan jó érdekérvényesítési helyzetbe jutni, ami kihatott vol¬
naa keresetiikre.** A második gazdaságba való bekapcsolódás révén viszont
ellensúlyozni tudták a hivatalos munkahelyről, az első gazdaságból szár¬
mazó szerényebb jövedelmet. Ilyen módon tartóssá tettek egy olyan életfor¬
56 Márkus István: Gernelyapáti magnószalagok. Az utóparasztság arcképéhez. In: Uő: Az ismeretlen
főszereplő. Tanulmányok. Bp. 1991. 223—224.
5 Szuhay Péter: Az életmód változása a magyarországi falvakban. In: Orosz István-Für Lajos-Ro¬
mány Pál (Szerk.): Magyarország agrártörténete. Bp. 1996.; Valuch T.: Magyar hétköznapok i. m.
181-192.
5 Alaban Peter: Emlekezö mozaikok. A munka viläga a Kädär-korszak videki Magyarorszagan. In:
Rainer M. Janos-Valuch Tibor (Szerk.): Munkäsok 56. Bp. 2017. 180-209.; Ladányi Janos: Közsegek¬
ben élő munkások. Szociológia (1977) 1. sz. 28-41.