Page 174 [174]
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban s 173
A falusi családok több lábra állása következtében a falusi társadalom fog¬
lalkozásszerkezete radikálisan átalakult. 1970-ben már a falusi népesség kö¬
zel 4590-a munkás, 37906-a mezőgazdasági fizikai dolgozó, közel 1596-a szel¬
lemi foglalkozású és csupán 496 körüli volt az önállóak - egyéni parasztok,
kisiparosok vagy kiskereskedők - aránya."
A mezőgazdaságon kívüli munkavállalás az esetek túlnyomó többségében
együtt járt a naponkénti vagy távolsági ingázással. 1960-ban az összes eljá¬
ró ingázó 9190-a, 1970-ben pedig 8990-a községi lakos volt. 1960-ban a köz¬
ségekben lakó ipari dolgozóknak 5796-a, az építőipari dolgozóknak 3996-a,
a közlekedési dolgozóknak 6296-a ingázott. 1970-ben 62%, 63% és 66% volt
a megfelelő arányszám." Az ingázók nagy többsége a férfiak közül került ki,
s a többségük továbbra is a legnagyobb testi erőfeszítést, ugyanakkor a legke¬
vesebb szakképzettséget igénylő és legalacsonyabb béreket biztosító munka¬
helyeken helyezkedett el."
Megfigyelhető az is, hogy az 1970-es évekre az ingázók korösszetétele el¬
tolódott az idősebb korcsoportok felé, ami arra mutat, hogy növekedett azok
száma, akik az ingázást stabil életformának tekintették. Az egyre inkább ve¬
gyes foglalkozásúvá váló népesség falun maradása stabilizálta a falvak hely¬
zetét. A falusi családok közül 1967-ben minden ötödik vegyes foglalkozású
volt. A kettős foglalkozás révén valójában háromféle jövedelemforrásból élt
a falusi népesség ezen csoportja. Az egyik a mezőgazdaságon kívül - az ipar¬
ban, szolgáltató szektorban stb. - vállalt munka, a másik a mezőgazdasági
nagyüzem, a harmadik pedig a háztáji és kisegítő gazdaság volt. A háztáji
gazdaság stabilizáló, jövedelemkiegyenlítő szerepet játszott, amit bizonyít,
hogy 1960 és 1964 között a szövetkezeti jövedelem több mint fele innen ke¬
rült ki."" Habár limitálták mind a területét, mind a háztájiban tartható állat¬
állomány nagyságát, a jelentősége mégis abban volt, hogy a téesztag maga
dönthette el, hogy az adott évben mit termeszt, hány állatot nevel, s azt is,
hogy a háztáji terményeivel mihez kezd: önellátásra fordítja, netán eladja az
állami felvásárlónak, vagy a piacon értékesíti."
Így a családi bevételi források az átlagos két kereső révén valójában három
forrásból tevődtek össze: egyrészt az eljáró kereső révén hazahozott bérből,
Az összes ipari dolgozó kétötöde, az építőiparban dolgozóknak közel a fele (4590) községekben la¬
kott. A közlekedési ágban dolgozóknak is közel a fele (4596) községben lakott. Andorka R.: A magyar
közsegek i. m. 76-82.
® Azadatok a KSH alábbi kiadványaiból származnak: Az ipari munkavállalók ingavándor-forgalma
(1960 első munkanapjára); Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye; A naponta ingázók adatai.
Az ingázók életviszonyait sokrétűen mutatja be Vas megye példáján egy nemrég megvédett disszer¬
táció: Kisőrsi Zsófia: Az államszocializmus ingázóinak társadalmi helyzete és megítélése Vas me¬
gyében (1960-1990). PhD-értekezés. Bp. 2021.
Oros I. (Szerk.): A falu és a mezőgazdaság i. m. 273.
Andorka R.-Harcsa 1.: A közsegi nepesseg i. m. 1982. 204-212.