Page 171 [171]
170 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
tését. A téeszek jövedelemelosztásának maradékelvű rendszere hatékonyan
biztosította az állami jövedelem-elvonást, de teljesen bizonytalanná tette,
hogy a tagok között év végén mennyit lehetett kiosztani. Tehát a téesztag
nem tudta megtervezni, hogy éves munkája után milyen jövedelemre számít¬
hat, ráadásul évközben csak időnként számíthatott valami csekély előlegre.
A téeszjövedelmek 1960-1961-ben jelentős mértékben visszaestek 1959-hez
képest is, ráadásul a csökkenés nagyrészt a közös gazdaságból származó jö¬
vedelmekben mutatkozott meg." Ilyen jövedelmi kilátások mellett a családi
munkaerőből nem volt értelme egynél többet a téeszbe engedni.
Ezzel szemben az ipar, a közlekedés, a szolgáltató szektor bármely ága¬
zatában való munkavállalás nemcsak rendszeres havi jövedelmet, hanem az
egész családra kiterjedő kedvezményeket (SZTK, utazási kedvezmény stb.)
biztosított." Itt érdemes röviden utalni arra a különbségre, ami a munkavál¬
lalók különböző csoportjai között ebben az időszakban fennállt." Így nézett
ki ez a különbség: a társadalmi alapokból származó juttatás (táppénz, se¬
gélyek, családi pótlék, nyugdíj) 1964-ben egy munkásra 649 forint, egy al¬
kalmazottra 844 forint, egy termelőszövetkezeti tagra pedig 331 forint volt.
Ráadásul a társadalombiztosítási szolgáltatások többségének a feltételei is
hátrányosabban alakultak a téesztagok esetében."
Adottak voltak tehát az előnyök és a hátrányok, ezeket mérlegelve ala¬
kították ki a családok az alkalmazkodási stratégiájukat. Az eddigi kutatási
eredmények alapján a főbb típusok már felvázolhatók, annak megállapítása
viszont, hogy az egyes alkalmazkodási, túlélési stratégiák milyen arányban
jellemezték a falusi társadalom különböző csoportjait, még további munkát
igényel.
Ahogy már említettem, a több lábra állás tömeges reakció és racionális
lépés volt, azt azonban, hogy egy-egy családból ki lett téesztag, s ki vállalt
mezőgazdaságon kívül munkát, azt sokféle tényező befolyásolta. Elsősor¬
ban a korábbi gazdálkodás típusa, s ezzel összefüggésben a családi vagyon
nagysága. Ezen kívül a család kor és nem szerinti összetétele, továbbá az is,
hogy a környéken milyen munkavállalási lehetőségek adódtak. Ugyancsak
szerepet játszott, hogy rokoni, ismerősi körben voltak-e már városi munka¬
vállalók.
Mezőgazdaságunk a szocialista átszervezés idején i. m. 202.
7 Belényi Gy.: Az állam szorításában i. m. 255-266.
# A betegellatas 1949 aprilisatol, a csaladi potlék 1953 märciusätöl, az anyasagi segélyezés 1953. ok¬
tóbertől, a baleseti kártalanítás 1957. júniustól, a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás 1958. január
1-től, az öregségi-munkaképtelenségi járadék intézménye pedig 1960 februárjától állt a tagság ren¬
delkezésére. Tomka Béla: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Bp.
2003.
3 MNL OL M-KS-288. f. 28. cs. /1964/ 2. 6. e. Eléterjesztés a mezégazdasagi termeldészévetkezeti tagok
tarsadalombiztositasanak rendezésére. 1964. november 18.