Page 169 [169]
OCR
168 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal foglalkoztatásúák megkülönböztetett adóztatásának bevezetése nem hozná meg a megoldást." Az Erdei Ferenc és munkacsoportja a kétlakiságot nem politikai, hanem gazdasági szempontból közelítette meg. Ezt lehetővé tette, hogy az általa vezetett Mezőgazdasági Üzemtani Intézet kétszáz parasztgazdaságra kiterjedő vizsgálatot folytatott." A kétlaki gazdaságok üzemi viszonyai alapján azzal magyarázták a szövetkezettel szembeni ellenállásukat, hogy , a kettős jövedelem a legtöbb esetben olyan életszínvonalat biztosít, ami falusi és városi viszonylatban is az átlagosnál magasabb, lényegében tehát a jobban élők csoportjába emeli a kétlakiakat".? Azzal, hogy Erdeiék kimondták, miszerint a kétlakiság nem politikai, hanem jövedelmi kérdés, nagy támogatást adtak a reálpolitikát képviselő Fehér Lajos-féle csoportnak. A vizsgálati anyagok alapján a Mezőgazdasági Osztály két irányban tett javaslatokat. Úgy vélték, hogy földfelajánlást a hivatásszerűen nem földműveléssel foglalkozó személytől az év bármely időszakaszában el lehet fogadni, sőt, ezt azzal is lehet ösztönözni, hogy elengedik annak felgyülemlett adótartozását." Erőteljesen támogatták az ún. pártoló tagság bevezetését, amely lehetővé tette, hogy állami, szövetkezeti vagy társadalmi szervnél munkaviszonyban álló személyt is fel lehessen venni téesztagnak, úgy, hogy neki közös munkát nem kell végeznie. Ugyanakkor a föld, az állatállomány és a gazdasági felszerelés bevitelére vonatkozó kötelezettség ugyanúgy vonatkozna rá is, mint a többi belépére.”* Az osztály javaslatainak másik vonulata már egy hosszabb távú problémakezelés részét képezte. A kétlakiakat csak úgy lehet megnyerni, hogy a téeszből származó jövedelem eléri azt a szintet, amit addig a kis gazdaságukból nyertek. Ennek érdekében biztosítani kell a számukra a korábbinál nagyobb, max. 1 kh területű háztáji gazdaságot, továbbá a munkaegységrendszert kiegészítő természetbeni díjazás bevezetésével azt a lehetőséget, hogy évközben kapja meg azt a takarmánymennyiséget, ami az allattartasahoz sziikséges.” 4 MNL OL M-KS-2838. f. 28. cs. /1959/ 1. 6. e. Jelentés ,,a kétlakiság politikai, gazdasági problémái, különös tekintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezésére? tárgyú vizsgálat eredményeiről. 5 Varga Zs.: Az agrarlobbi i. m. 63-64. 26 MNL OL M-KS-2838. f. 28. cs. /1959/ 1. 6. e. Jelentés ,,a kétlakiság politikai, gazdasági problémái, különös tekintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezésére? tárgyú vizsgálat eredményeiről. 7 Lasd a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló 1959. évi 24. sz. törvényerejű rendeletet és a végrehajtásáról rendelkező 16/1959. FM sz. rendeletet. TRHGy 1959. 145-148., 425-430. Lásd a termelőszövetkezeti pártoló tagságról szóló 1959. Evi 22. sz. törvényerejű rendeletet. TRHGy 1959. 141. » "A háztáji gazdaság megengedett földterülete nem volt arányban a háztájiban tartható állatállomány nagyságával. Emiatt a tagság egy része arra törekedett, hogy a takarmányt a közös gazdaság terméséből szerezzék meg. Éppen ezért terjedt el a termékrészesedés főképp a takarmánynövények (kukorica, szálastakarmány) termelésében.
