Page 165 [165]
164 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
Falun az első számú osztályellenségnek a kuláknak bélyegzett módos pa¬
rasztság számított, hamar kiderült azonban, hogy a kétlakiak is makacsul el¬
lenálltak a belépési nyilatkozat aláírásának. Emiatt nagy nyomás nehezedett
rájuk. Nemcsak politikai agitációra kell itt gondolnunk, hanem adminisztra¬
tív kényszerre is, amellyel azt akarták elérni az agitátorok, hogy a kétlakiak
ajánlják fel földjüket. Emellett 1949-tól hatott rájuk a gazdasági kényszer is,
amely a kétlakiakat kettős adóteherrel sújtotta."
A probléma tömegességét mutatja, hogy az 1949-es népszámlálás szerint
a 2 213 000 nem mezőgazdasági keresőből 270 000-nek volt földtulajdona
vagy földbérlete.? Ez a szám többszöröse volt a kulákként nyilvántartott gaz¬
daságokénak. A kétlakiak aránya az 1950-es évek első felében az alábbi me¬
gyékben volt a legmagasabb: Pest, Komárom, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp¬
lén. A sorrend a későbbiekben módosult."
A Rákosi-korszak sajátossága, hogy ekkor már nemcsak a szegényparaszti
rétegekből bővült a kétlakiak köre, hanem azon birtokos paraszti rétegekből
is, amelyek a Magyar Dolgozók Pártja agresszív, a kolhozrendszer kiépítését
szolgáló agrárpolitikája miatt menekültek az ipar különböző területeire. Így
fordulhatott elő például, hogy a falujában kuláklistán szereplő gazdából bá¬
nyász lett, vagy éppen az építőiparban helyezkedett el. Ennél jóval gyakoribb
volt az, hogy nem maga a családfő hagyta el a mezőgazdaságot, hanem a gye¬
rekeit (elsősorban a fiát/fiait) küldte az iparba amiatt, hogy rendszeres havi
keresményükkel segítsék családjukat az egyre súlyosabb adó- és begyűjtési
terhek fizetésében. Egy interjúalanyom így emlékezett erre: , Amikor 51-ben
behajtották apámékat a téeszbe, én felmentem Pestre, és az egyik falubeli ro¬
konunk segítségével a mélyépítő vállalatnál helyezkedtem el. Én havonta egy¬
szer jártam haza, s amikor hazaértem mindig az volt az els6 kérdés: »Hoztäl
pénzt Lacikám? Mert a végrehajtó már megint elvitte."
A kétlakiak földhöz való erős ragaszkodását mutatja, hogy amikor 1953¬
ban a Nagy Imre-kormány intézkedései révén enyhült a kommunista párt
politikája az egyéni gazdálkodás irányában, azonnal keresték a lehetőséget
arra, hogy kishaszonbérlethez jussanak, vagy földet vásároljanak." Még in¬
kább így volt ez 1956 után, amikor a kötelező beszolgáltatási rendszer eltör¬
lésével nagymértékben javultak az egyéni gazdálkodók működési feltételei.
AZ 1949. évi 60 000 PM sz. rendelet értelmében a kettős foglalkozású rétegeket 1954. január 1-ig ket¬
tős adóztatással terhelték. TRHGy I[/1: 677—707.
" — 1949. évi népszámlálás. 6. Foglalkozásstatisztikai eredmények (1950) 37.
0 Böhm Antal-Pál László: Társadalmunk ingázói - az ingázók társadalma. Bp. 1985. 64-65.; Valuch
Tibor: A munkáslét Magyarországon. A második világháborútól az 1960-as évek végéig. In: Rainer
M. János-Valuch Tibor (Szerk.): Munkások "56. Bp. 2017. 32-57.
n A szerző interjúja Sz. L-lel, 2004. július 25. (A szerző tulajdonában)
2. MNL OL M-KS-276. f. 93. cs. 508. ő. e. A termelőszövetkezetek helyzetének értékelése. (1954. július 14.)