Seite 158 [158]
A hatalom és a parasztság az 1960-as évek első felében e 157
formákat megtiltott a téeszeknek. E beavatkozás káros hatásait jelzi a kora¬
beli jelentés következő részlete: , Meglepően mereven alkalmazzák a csornai
járásban a Győr megyei pártbizottság ismert határozatát, mely a növényter¬
mesztesben a termestöbblet utäni 15%-os premizäläst javasolja. A csornai Uj
Elet Tsz peldäul a helyi körülmenyeket figyelembe veve a többlettermes 25%¬
át szeretné a jó munkát végző tagoknak adni. A járási tanács ezt nem enged¬
te meg nekik. Megkérdeztem a csornai járási pártbizottság titkárát, zámbó
elvtársat, mi a véleménye arról, ha a »tilalom« ellenére az Új Élet közgyűlése
megis a többlettermes 25%-aban allapitja meg a premiumot. »Akkor közbe¬
lépünk és érvényesítjük a megyei pärtbizottsäg javaslatät« - välaszolta. »No
de ez csak javaslat« - vetettem közbe. »Igen - magyarázta Zámbó elvtárs -,
javaslat, de a megyei pärtbizottsäg azt is hozzätette, hogy csak ezt engedjük
meg a tsz-ekben.«””?
Az irányító szervek engedélyezési gyakorlatában mutatkozó jelentős el¬
téréseket többféleképpen próbálták kiküszöbölni. Az egyik módozat szerint
a helyi szerveket intenzív , felvilágosításnak" vetették alá, kifejezetten szá¬
mukra szervezett tanácskozások, tanfolyamok keretében: , Pártunk egyik
legfontosabb tennivalója az, hogy a helyi vezetőket megtanítsa kommunista
módon vezetni. A kommunista vezető legértékesebb tulajdonsága, hogy nem
tévesztve szem elől a szocializmus, a kommunizmus építésének magasztos
céljait, mindig az adott helyzetből indul ki, azt elemezve von le következte¬
téseket a tennivalókra, [...] a kialakult feltételeket, az adott viszonyokat nem
tartja örökérvényűnek. [...] Az elavult, fejlődést hátráltató módszereket, szer¬
vezeti kereteket új módszerekkel, haladó formákkal cseréli fel."
A helyi párt és tanácsi vezetés eligazítása terén a speciális tanfolyamok
mellett nagy feladat hárult a sajtóra. Nádas Gáspár, a KB Mezőgazdasági Osz¬
tályának munkatársa a Pártélet című lap hasábjain a következőképpen érvelt
az új problémakezelés szükségessége mellett: , Az anyagi érdekeltség fontos
hajtóerő a szocialista iparban is, ahol pedig a dolgozók szocialista tudata ma¬
gasabb fokú, mint a termelőszövetkezetekben. Közös gazdaságainkban még
inkább szükség van az anyagi ösztönzésre, hiszen az emberek még csak rövid
ideje szakadtak el a kisparcellás gazdálkodástól, ahol a termelésnek szinte
egyetlen »rugdja« az egyéni anyagi érdek. A megfelelően alkalmazott anyagi
ösztönzés nem ellentétes a szocialista elosztás elvével."
tián-Csikós Gábor (Szerk.): Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években.
Bp. 2020. 181-197.; Csikós G.: , A mi községünkben? i. m. 240-248.
7. MNL OL M-KS-2838. f. 28/1961/2. 6. e. Feljegyzés a csornai és kapuvari jarasban tapasztaltakrdl.
4. MNL OL M-KS-288. f. 28/1962/16. 6. e. Jelentés az Egyéves Mezögazdasägi Pärtiskola 1961-1962-es
tanfolyamänak tapasztalatairél.
> Nädas Gáspár: Az anyagi érdekeltség fokozása a termelőszövetkezeteinkben. Pártélet 6. (1961) 6. sz.
31-36.