Seite 157 [157]
156 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
a nyári növényápolási és betakarítási munkák közeledtével egyre erőtelje¬
sebben jelentkezett a tagság törekvése a részes művelés bevezetésére," úgy
módosult kénytelen-kelletlen a megyei vezetés álláspontja is: , A részes mű¬
veléssel kapcsolatban [...] mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy ez ka¬
pitalista csökevény, de jó néhány helyen az emberek szocialista öntudata el¬
maradt az általuk megtett lépéstől, vagyis beléptek a tsz-be, de ezzel még nem
lettek szocialista típusú parasztemberek. Ezért ebben a kérdésben, most az
átmeneti időszakban elvi engedményeket kell tenni. Most az a fontos, hogy
a novényapolast elvégezzék. [...] A jövő évben harcot indítunk a részes mű¬
velés ellen. [...] Az idén tehát mint szükséges rosszat megengedjük, de kife¬
jezésre juttatjuk, hogy nem vagyunk hívei."? A megyei vezetés dogmatikus
hozzállása sok nehézséget okozott a Nádudvari Vörös Csillag Tsz-nek, amely
már 1953 óta alkalmazta a részes művelést. Szabó István elnök így emlékezett
vissza: , 1953 elején, tehát még Nagy Imre kormányalakítása előtt bevezettük
a részesművelést. Az ötlet Kacsó Sándoré" volt, de a járási és megyei párt¬
szerveknél nekem kellett tartani a hátam érte. Mit jelentett ez? Tulajdonkép¬
pen semmi igazán újat, inkább a régi részesművelés felelevenítését az új kö¬
rülmények között. Vegyük például a kukorica művelését. Az új rendszerben
a téesz gondoskodott a szántásról és a vetésről, majd a kapálást és a behordást
az egyes családok vagy rokonsági csoportok végezték az általuk igényelt és
kapott területen. Akkor és annyiszor kapáltak, amikor és ahányszor akartak.
Viszont bármilyen volt a termés, annak 20 százaléka illette őket a munkaegy¬
ségen felül. Addig csak akkor fogtak a kapáláshoz, ha az utolsó, a leglustább
brigádtag is feltűnt a láthatáron. Mostantól napfelkeltétől a mezőn voltak, és
senkire sem vártak." A megyei vezetés a téeszt egy időre , blokád? alá vette,
azaz megtiltotta, hogy más téeszek meglátogathassák és átvegyék az ún. nád¬
udvari módszert.
Hasonló konfliktusok országszerte jellemzőek voltak." Győr-Sopron me¬
gye Csornai járásában történt, hogy a helyi pártvezetés bizonyos premizálási
s MNL HBML 1. f. 2. fcs. 1960. 52. ő. e. 8. d. Havi jelentések az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályá¬
nak a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. (MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottság Mező¬
gazdasági Osztálya) 1960. június 8., július 7.
9 MNL HBML XXIII. 2. 14. k. Jegyzőkönyv a HBMT VB 1960. június 14-i üléséről.
7. Ő azta szakember típust testesíti meg, amely pályafutását még a két világháború között kezdte, me¬
zőgazdasági akadémiát végzett és nagybirtokon dolgozott. Kacsó például a Telekiek erdélyi birto¬
kain volt jószágkormányzó. 1945 után hozzá hasonlóan sokan megkapták a , reakciós? szakember
belyeget, s „parkolöpälyära” kerültek. Szakertelmüket az , új szakasz" idején aktivizálta Nagy Imre.
Többségük állami gazdaságokba került, Kacsó viszont a nádudvari téesznek lett agronómusa. Az ő
nagyüzemi szakértelme fontos tényezője lett a téesz sikerének.
7" Romsics I. (Szerk.): Szabé Istvan életutja i. m. 59-60
7 Azutdbbi években több kutato is vizsgälta ezeket mezo- illetve mikroszinten. Czetz Balazs: „A gyen¬
ge gazdálkodási eredményt éveken keresztül a rossz vezetés eredményezte." A termelőszövetkezetek
megerősítésére tett intézkedések és hatásuk Fejér megyében (1960-1967). In: Horváth Gergely Krisz¬