Page 146 [146]
A hatalom és a parasztság az 1960-as évek első felében e 145
1958-ban a tagok fele még 40 évesnél fiatalabb, ezzel szemben 1961 végén
a tagság háromnegyed része ennél idősebb, sőt 36%-uk mar 60 évesnél is
idősebb volt. Ezek után nem meglepő, hogy míg a téesztagság átlagéletkora
1958-ban 41 év, addig 1961-ben már 52 év volt. Mivel a mezőgazdaságból
eltávozott keresők többsége férfi volt, az átszervezés idején emelkedett a me¬
zőgazdasági keresők között a nők aránya is: az 1958. évi 2690-ról 1961 végére
38%-ra.”
További problémát jelentett, hogy a téesztagok az előzetes elvárások elle¬
nére nem érezték morális kötelességüknek, hogy a közös gazdaságban adódó
munkákat a jó gazda gondosságával végezzék el. Épp ellenkezőleg történt:
a téeszben maradó nők és idősek csak azt a minimális munkaegységet tel¬
jesítették a közösben, ami a háztájihoz való jogosultságot biztosította.?! Ők
maximálisan a háztájira koncentráltak, hiszen joggal érezték úgy: ez az
egyetlen olyan szféra a téeszben, ahol közvetlen összefüggés van a befekte¬
tett munka és az onnan nyert jövedelem között. Azt remélték, hogy innen
valamiképp pótolhatják a közösből származó kevés jövedelmet. Arra töre¬
kedtek, hogy egyrészt a megengedettnél nagyobb földterületet használjanak,
másrészt a háztáji munkák elsőbbséget élveztek a közös gazdaság aktuális
munkáival szemben, harmadrészt pedig a közös gazdaság javaiból, pl. a ta¬
karmányból igyekeztek átcsoportosítani a háztájiba. Ez az eufemisztikus
megfogalmazás magát a lopást jelentette. ?
A paraszti ellenállás ezen formáinak masszív jelentkezéséről tanúskod¬
nak a korabeli téesz- és pártiratok, amelyekben állandó téma a tagok passzív
viselkedése, a munkafegyelem meglazulása. Néhány jellemző példa: , A tag¬
ság jelentős része részvétlenséget tanúsít a kollektív munkával szemben."
, Sajnos nem minden tag jön rendszeresen dolgozni." , A tagok egy része az
indokoltnál tovább volt távol a közös munkától az egyéni munka miatt." Ál¬
talános jelenség volt, hogy reggelente a brigádvezető szaladgált házról ház¬
ra, hogy összetoborozza a tagokat az éppen aktuális munkára, vagy éppen
azért kezdték későn a munkát, mert a brigádtagok megvárták, míg minden¬
ki megérkezik. Arról meg hallani se akartak, ha esetleg vasárnap volt ese¬
dékes valamely sürgős mezei munka. Az elvégzett munka minősége is ha¬
gyott kívánnivalót maga után: , a zöldre feketét húztak", azaz nem kapáltak
rendesen, s így a gyomnövény sokszor magasabbra nőtt, mint a vetemény.
3° Mezégazdasagunk a szocialista atszervezés idején i. m. 147-153.
a A nok részvételét a téesz munkaszervezetében az egész szocialista idészakra kiterjedéen elemzi az
alábbi szociológiai disszertáció: Ildikó Asztalos Morell: Emancipation’s Dead-End Roads? Studies in
the Formation and Development of the Hungarian Model for Agriculture and Gender (1956-1989).
Acta Universitatis Upsaliensis, Uppsala, 1999.
» Ez az utóbbi stratégia országosan jellemző volt, ugyanakkor igen hosszú ideig tabu témának számí¬
tott mind a politikai, mind a szakirodalmi diskurzusban.