Page 133 [133]
132 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
a legfelső pártvezetés is kénytelen volt foglalkozni az üggyel. 1962. április
19-én a PB felkérte Fehér Lajost, hogy a megyei titkároktól kérjen jelentést
a ki- és belépések helyzetéről." Az elkészült jelentés igyekezett kisebbíteni
a problémát, különösen, hogy ekkor már javában folytak a VIII. kongresszus
előkészületei, ahol a szocializmus alapjainak lerakásáról szóló fontos tételt
készült kinyilatkoztatni az MSZMP vezetése. ,,Bar a kilépési kérelmek száma
országosan valóban nem nagy mérvű, azt mégis fontos politikai kérdésként
kell kezelni és megfelelő intézkedéseket kell tenni a kilépési hangulat meg¬
szüntetésére, a kilépni szándékozó tagok elhatározásának megváltoztatásá¬
ra. Nem engedhetjük, hogy a tagok egy része kilépjen, mert ez kaput nyitna
a tagok nagyobb arányú kiáramlásának és nagyon súlyos következmények¬
hez vezetne."
Az utolsó mondat feketén-fehéren jelzi a hatalom álláspontját. Tehát szó
sem volt a jogilag rögzített kilépési lehetőség tényleges biztosításáról. A hata¬
lom nem tartotta be az ígéretét. Kilépni sem lehetett könnyen, de az teljesen
kizárt volt, hogy a kilépő visszakapja a bevitt földjét, állatait és felszerelését."
Várható lett volna ezek után, hogy újra kiéleződő konfliktusokra kerül sor
vidéken. Abban, hogy erre nem került sor, bizonyosan szerepe volt annak,
hogy éppen 1962-ben született döntés a Mezőgazdasági Szabotázselhárító
Osztály felszámolásáról. Fehér Lajosnak, mint a belügyi szerveket felügyelő
miniszterelnök-helyettesnek nemcsak ebben volt szerepe, hanem abban is,
hogy a pártvezetés - ha nagy viták árán is, de — megértette: azok az érdekelt¬
ségi kezdeményezések, amelyeknek a kollektivizálás alatt átmeneti enged¬
ményként teret engedtek, nem felszámolandók az átszervezés lezárulta után,
hanem éppen ellenkezőleg, tovább erősítendők."
Mindezzel együttis még nyitott kérdés volt, hogy milyen fejlődési irány lesz
a domináns a magyar termelőszövetkezeti rendszerben. A kolhoz-modelltöl
való elkanyarodás korántsem volt egy határozott, egyirányú folyamat. Sok¬
kal inkább olyan kirakós játékhoz (puzzle) hasonlított, amelynek szereplői
bonyolult, sokszor informális, rejtett interakciókban voltak egymással.
#° MNLOL M-KS-288. f. 5/263. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1962. június 12-i üléséről. 5. Je¬
lentés a tsz-ekből való kilépési törekvések vizsgálatáról.
s MNLOLM-KS- 288. f. 5/267. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1962. április 19-i üléséről. 2. Je¬
lentés a termelőszövetkezetekből való ki- és belépések helyzetéről.
66 A kilépési kérelmek indokairól még lásd: Csikós Gábor: , A mi községünkben megvan az adott¬
ság, csak a tagság jó hozzáállása hiányzik." A népi demokrácia megvalósulási formái Jászdózsa és
termelőszövetkezeteinek példáján (1956-1966) In: Horváth Gergely Krisztián (Szerk.): Vakvágány.
A , szocializmus alapjainak lerakása" vidéken a hosszú ötvenes években 2. Bp. 2019. 237—239.
§ Papp I.: Fehér Lajos i. m. 270-294.; Varga Zs.: Az agrárlobbi i. m. 96-120.