Page 132 [132]
Ellenállás és alkalmazkodás a kollektivizálás befejező szakaszában... s 131
nagy volt az országos átlag mögötti szóródás, ami egyrészt jelentkezett egy¬
egy téeszen belül a különböző munkahelyek szerint, másrészt regionálisan is
jelentős különbségek mutatkoztak."§
Különböző jövedelemszinten, de megélhetésük, egzisztenciájuk elbizony¬
talanodásával kellett szembesülnie az 1959-61 között téeszbe kényszerült
falusi családok legtöbbjének. Azok, akik nem voltak megelégedve a közösből
származó jövedelemmel, a kilépésüket kérték arra hivatkozva, hogy a szö¬
vetkezet nem tudja biztosítani a megélhetésüket. Ilyen jelenségekről számol¬
tak be a megyei szervek Borsod, Fejér, Győr, Heves, Somogy, Szolnok, Vas és
Veszprém megyékben."
Miközben tehát 1961. február 17-én a KB kinyilatkoztatta, hogy , mér¬
földkőhöz érkeztünk a magyar mezőgazdaság átalakításában: az ipar után
a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista viszonyok", 9 addig
a valóságban a vidék helyzete továbbra is egy felbolydult méhkashoz hason¬
lított. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy mire a hatalom abszolválta a kol¬
lektivizálás feladatát, tulajdonképpen fel se lélegezhetett, hiszen elkezdtek
tömegével befutni a kilépési kérelmek. S itt nem azokra gondolok, amelyek
a zárszámadások hatására születtek, mert azok könnyen elintézhetők voltak
azzal, hogy még nem telt le a hároméves kilépési tilalom. 1961 nyarától kezd¬
ve már jogszerű benyújtott kilépési kérelmekről volt szó, hiszen azok számá¬
ra, akik 1959 elején kényszerültek a téeszbe, közeledett a harmadik év vége."
Az 1959. évi 7. sz. tvr. a kilépésről így rendelkezett: , A kilépési szándékot
legalább hat hónappal a gazdasági év vége előtt a vezetőségnél be kell jelente¬
ni; a bejelentés elfogadása felől a közgyűlés határoz. A kilépő a gazdasági év
végéig köteles aközös munkában részt venni, ez alól azonban őt a közgyűlés
felmentheti."
Az 1961 nyarától tömegessé váló kilépési törekvések eleinte elsősorban
a Dunántúlon jelentkeztek, de 1962 elejétől kezdve az ország más területeire
is kiterjedtek. A zárszámadó közgyűlésekről szóló jelentések tanúsága sze¬
rint a jövedelmi problémák változatlanul fennálltak, ami maga után vonta
a kilépési kérelmek újabb hullámát.? Ez már olyan méreteket öltött, hogy
a szövetkezeti jövedelem több mint fele innen került ki. Oros I. (Szerk.): A falu és a mezőgazdaság
i. m. 273.
Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv. Bp. 1967. 247.
» MNL OL M-KS-288. f. 28/1961/6. ő. e. A Mezőgazdasági Osztály jelentése a PB számára a tsz-ek zár¬
számadásáról. 1961. április 15.
A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1956-1962. Bp. 1973. 497.
a ÁBTL 1.6. 67-1721/1961. A mezőgazdaság területén 1961 első félévében tapasztalt ellenséges elemek
tevékenysége, a tsz-ek fertőzöttsége, a kilépési szándékok tapasztalatai. 1961. augusztus 2.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok. Bp. 1959. 8-9.
® MNL OL M-KS-288. f. 28/1962/9. ő. e. Feljegyzés az egyes megyék szövetkezeteiben jelentkező kilé¬
pési hangulatról és az ezzel kapcsolatban tett intézkedésekről. 1962. április 9.