Page 127 [127]
126 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
Míg az 1959 eleji átszervezés mondhatni rajtaütésszerűen érte a falusi
társadalmat, addig a következő kampány előtt több idő volt felkészülni. Az
egyéni gazdák az őszi hónapokban egyrészt igyekeztek eladni értékesebb ál¬
lataikat, sőt gazdasági felszereléseik egy részét is, másrészt pedig tartalékokat
képeztek a betakarított terményeikből." Ezzel kapcsolatban egy 1959. no¬
vemberi jelentésben azt olvashatjuk: , A rémhírek következtében Csongrád
megyében pl. 829 vagon kukorica felvásárlási tervből november 1-ig mind¬
össze 30 vagont tudtak felvásárolni."
Más módon is készültek az egyéni gazdák az újabb kampányra. Összejá¬
rogattak, s egyes helyeken megegyeztek abban, hogy senki sem lép be, mert
így nem tud mit kezdeni velük a hatalom. Másutt, épp ellenkezőleg, azt fon¬
tolgatták, milyen feltételek mellett lépjenek be. Kit válasszanak maguk közül
vezetőnek, mennyi legyen a háztáji stb. Az összetartás, az együttes kitartás
érzésének erősítését szolgálta a szomszédos falvakban lakó rokonokkal való
fokozott kapcsolattartás." Ez az információáramlás azt is elősegítette, hogy
a családok tájékozódjanak a környékbeli vagy épp távolabbi munkahelyekről.
A téeszekből származó alacsony jövedelem miatt nem volt érdemes az egész
családnak belépni.
Bármilyen körültekintéssel igyekeztek a falusi családok kialakítani önvé¬
delmi, túlélési stratégiáikat, a tényleges átszervezés megindulása mégis hozott
egy nem várt fordulatot. A pártvezetés — tanulva az 1959 tavaszi kampányból
- azt az utasítást adta ki: nem szabad engedni, hogy az új belépők a közös
gazdaság megszervezését, illetve a közös munka megkezdését későbbi idő¬
pontra vállalják. , A tapasztalatok azt igazolják, hogy nem célszerű és nem is
helyes a szervezésnek olyan formája, amely szerint a szövetkezet alakulása és
a közös tevékenység beindulása között hosszú hónapok telnek el úgy, hogy
ezalatt a szövetkezet tagjai alapvetően továbbra is egyénileg gazdálkodnak.
Az ilyen szövetkezetet ugyanis a valóságban kétszer kell megszervezni."
A hatalom módosuló kollektivizálási taktikája változást idézett elő a pa¬
raszti ellenállás és alkalmazkodás terén is. Először is az tűnik szembe, hogy
mivel nagyobb tétje lett a belépési nyilatkozat aláírásának, ebből fakadóan
erősebb lett az ellenállás is a téeszszervezők agitációjával szemben. Ez a je¬
lenség fokozott figyelmet kapott a megyei VII-es alosztályok jelentéseiben:
s általában tapasztalható volt, hogy az őszi és téli tsz. fejlesztés ideje alatt az
ellenséges elemek felkészültebben léptek fel, mint az 1959-es tavaszi fejlesztés
"7. MNL OL M-KS-288. f. 5/149. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1959. szeptember 15-i üléséről. 2.
Jelentés a tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenység alakulásáról.
38 ABTL 1.6. 67-2782/1959. Jelentés a tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenységről. 1959. november 19.
# A szerz6 interjuja F. L-nével, 2002. január 23. (A szerző tulajdonában)
10 MNL OL M-KS-288. f. 5/151. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1959. október 6-i üléséről. 1. Ha¬
tározati javaslat a tsz-mozgalom továbbfejlesztésére.