Page 122 [122]
Ellenállás és alkalmazkodás a kollektivizálás befejező szakaszában... s 121
a tsz-elnököt meggyilkolták, a rend helyreállítás érdekében szovjet katonák
beavatkozására volt szükség." Másutt azt híresztelték, hogy , a zsámboki ta¬
nácselnököt a tömeg felakasztotta".
Az idézett állambiztonsági összefoglalóból egyértelműen kiderül, hogy
a már téeszbe kényszerített parasztság korántsem adta fel a küzdelmet. Időt
akart nyerni, és nyert is majd" fél évet azzal, hogy kikötötte a belépéskor,
a közös munkát csak ősszel kezdi. A létrehozott téeszek fele volt ilyen , őszi
kezdesü”, azaz országosan ötszáz téesz csak papíron létezett, hiszen ezekben
a családok továbbra is egyénileg gazdálkodtak 1959 tavaszán-nyarán."
Ezt olyan súlyos problémának látta a pártvezetés, hogy felkérte a KB Me¬
zőgazdasági Osztályát, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács és a Földműve¬
lésügyi Minisztérium segítségével készítsen helyzetfelmérést ezekről a gaz¬
daságokról. A területi különbségeket illetően a felmérésből kiderült, hogy
míg Győr, Fejér és Komárom megyében egyetlen ősszel kezdő téesz sem volt,
addig Hevesben a létrehozott téeszek 94%-a, Csongrädban 85%-a, Zalaban
8490-a, Szolnok megyében 8096-a tartozott ebbe a csoportba." A jelentés
készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy , számottevő azoknak a dolgozó
parasztoknak a száma is - különösen Szolnok, Heves és Békés megyékben -,
akik régi, már működő termelőszövetkezetbe léptek be, de a közös munkába
csak az ősz folyamán kapcsolódnak be."
A belépéshez képest jóval későbbre halasztott közös munkakezdés a pa¬
raszti ellenállás bevált módja volt. Már a két korábbi kolhozosítás során is
előfordult, hogy ha ősszel léptek be, akkor a tavaszi kezdést vállalták a pa¬
rasztcsaládok, ha viszont tavasszal történt a belépés, akkor őszre halasztották
a tényleges munka kezdetét." Ezzel időt nyertek, s ezekben a hónapokban
igen változatos módon igyekeztek késleltetni, illetve akadályozni a szövetke¬
zeti gazdálkodás tényleges megindulását.
Az első problémák már az alakuló közgyűlés körül jelentkeztek. Voltak
olyan helyek, ahol egyszerűen nem mentek el az új belépők, s így a szükséges
taglétszám nélkül hónapokig nem tudták megtartani az alakuló közgyűlést.
1959. május végén 126 őszi indulású téesznek nem volt működési engedélye,
3 — Uo. Mezőtúr és Túrkeve bekerülése a , rémhírekbe? azért különösen érdekes, mert mindkét helyen
már az 1950-es évek elején befejeződött a kollektivizálás, ezért is nevezték őket téeszvárosoknak.
Történetükről bővebben lásd: Urbán L.: Az első termelőszövetkezeti városok i. m.
4 MNL OL M-KS-288. f. 28/1959/6. ő. e. A Földművelésügyi Minisztérium jelentése a közös gazdálko¬
dást még nem folytató termelőszövetkezetekről. 1959. június 30.
5 — Számszerűen ez azt jelentette, hogy Heves megyében 89, Csongrádban 36, Zalában 21, Szolnok me¬
gyében 112, Békésben 55, Pest és Borsod megyében 31-31 ősszel kezdő téesz volt. MNL OL M-KS-288.
f. 28/1959/2. ő. e. A KB Mezőgazdasági Osztály jelentése a Politika Bizottság számára a közös tevé¬
kenységet ősszel kezdő termelőszövetkezetek helyzetéről. 1959. május 21.
* Uo.
v Peté I.-Szakdcs S.: A hazai gazdasag i. m. 178-189., 251-257.