Page 109 [109]
108 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
programot dolgoztak ki. Hogy a részletkérdéseket illetően milyen precíz
elképzelések fogalmazódtak meg, azt jól példázzák a Hajdú-Bihar megyei
parasztság október 27-én közzétett követelései: , A kenyérgabona és hízott
sertés kötelező beadás kivételével az összes kötelező cikk beadását 1957. ja¬
nuár 1-jétől el kell törölni. A sertés magánvágási zsírbeadást azonnal el kell
törölni. A kenyérgabona és hízott sertés kötelező beadását 1958. január 1-től
meg kell szüntetni.
Az állatvágások engedélyhez való kötését - a szarvasmarha kivételével —
meg kell szüntetni. A fakitermelés engedélyhez való kötését szintén meg kell
szüntetni.
A biztosítás kötelező rendszerét 1957. január 1-től el kell törölni. [...)
Az 1956. évi tagosítást felül kell vizsgálni és a jogos sérelmeket 1957. már¬
cius 15-ig rendezni kell."
A termelési biztonság megteremtéséhez nélkülözhetetlen volt a tulajdoni
sérelmek rendezése, az 1950-es években semmibe vett magántulajdon sért¬
hetetlenségének visszaállítása. Kiemelt figyelem irányult a földtulajdonra,
hiszen a parasztság és a hatalom konfrontációja épp e téren éleződött ki leg¬
inkább. A földdel kapcsolatos törekvések az 1947-1948 utáni sérelmek orvos¬
lására irányultak, tehát sehol sem merült fel az 1945 előtti földbirtokviszo¬
nyok visszaállításának követelése. A tagosítások és az erőszakos földelvételek
nyomán teljesen kaotikussá vált birtokviszonyok rendezése komoly feladatot
jelentett. Az új helyi irányítószervek általában először az 1956. évi tagosítás
felülvizsgálatát akarták megkezdeni. Akadtak persze olyan települések is,
amelyek nagyobb léptékkel akartak haladni. Makón például igen határozot¬
tan követelték , a parasztságtól jogtalanul eltulajdonított földek és gazdasági
felszerelések azonnali visszaadását!"
Az 1956-os követelések közül eddig főleg a gazdasági jellegűeket vettük
sorra. Holott a parasztság elégedetlenségének csak egyik oka volt a gazdálko¬
dásban az állami beavatkozás nyomán felhalmozódó feszültség. Emellett az
elkeseredettség másik forrása a szabadságjogok súlyos korlátozása, az emberi
méltóság semmibevétele volt.
Az új forradalmi testületek a meghurcolt parasztság rehabilitálása érdeké¬
ben egyrészt a bírósági ítéletek felülvizsgálását, másrészt pedig a szabadság¬
jogok helyreállítását szorgalmazták. A , teljes és bántódás nélküli" szólás-,
gyülekezési és vallásszabadság mellett megfogalmazódott az új választójogi
törvény igénye is, amelynek alapelve: egyenlő, titkos és közvetlen választás.
Ehhez gyakorta azt is hozzáfűzték, hogy a falu vezetőit a helyi lakosság tit¬
> A megye dolgozó parasztságának követelése a megújuló kormánytól, 1956. október 27. In: Izsák L.¬
Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 vidéki sajtója i. m. 405.
26 Mako Város Dolgozó Népe és Ifjúsága követelései, 1956. október 29. In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R.
(Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 366.