OCR Output

104 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal

elemzések és a vidéki levéltárak egyre bőségesebb forrásközlései azonban ma
már lehetővé teszik az 1956-os falusi magatartásformák fő jellegzetességei¬
nek a felvazoläsät.'?

Budapesthez képest a falvakban három-négynapos késéssel történt meg
a hatalomváltás. A főváros, a vidéki nagyvárosok és a kisebb települések for¬
radalmának hasonló és eltérő vonásait elemezve Rainer M. János kiemelte:
, Budapesten a hatalom és a forradalmi erők összecsapása polgárháborús,
majd a szovjetek beavatkozásával nemzeti szabadságharc jelleget öltött és
több napon át húzódott. A vidéki nagyvárosok forradalmában a fegyveres
konfliktus legfeljebb egyetlen, rövid és véres esemény, a tüntetőkre leadott
sortűz, melyet azonnal követett a régi hatalom teljes összeomlása. Sok helyen
erre sem került sor. A forradalom erőszakos oldalát és szabadságharc jelle¬
gét vidéken kevesen élték át közvetlen tapasztalatként. A vidéki forradalom
legfontosabb mozzanata nem a harc, hanem a sokrétű önszerveződés [...]7."

Nagyon tanulságos, ahogy az ország szinte valamennyi településén, gya¬
korlatilag minden központi utasítás nélkül, megindult az önszerveződés, és
létrejöttek az új hatalmi szervek. Ez nem kevesebbet mutat, mint azt, hogy
az ország egésze, a legtávolabbi kistelepülések is érettek voltak a változásra.
Másképp nem történhetett volna meg, hogy szinte varázsütésre lendületbe
jött a társadalom, és mindenütt akadtak kezdeményezők, akik élére álltak az
eseményeknek.

Az új irányítószervek megválasztása általában hasonló forgatókönyv sze¬
rint ment végbe az ország kistelepülésein. A helyi megmozdulás tüntetéssel,
felvonulással kezdődött, amelynek során a tömeg eltávolította a Rákosi-rend¬
szer jelképeit: a vörös csillagot, a Rákosi- és Sztálin- képeket, a dicsőség- és
szégyentáblákat, a szovjet hősi emlékművet. Sok esetben megsemmisítették

12

A parasztság forradalmi szerepvállalásának kérdéséhez lásd: Belényi Gyula: Párhuzamos faluraj¬
zok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban. In: 56 vidéken. (A Zalaegerszegen 1991. november 13-án ren¬
dezett Levéltári Napon elhangzott előadások) Zalaegerszeg 1992. 12-22.; Béres Katalin: Egy zalai
kisfalu a forradalom idejen - Ozmänbük 1956. In: 56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala
megyei dokumentumai 1956-1958. Zalai Gyüjtemeny 40. Zalaegerszeg 1996. 7-17.; Magyar Balint:
1956 és a magyar falu. Medvetánc (1988) 2-3. sz. 207-212.; M. Kiss Sandor: „a vezer nelküli felke¬
lőknek ez a csodálatos látványa" 1956. In: Gaganetz Péter-Galambos István (Szerk.): A vidék for¬
radalma 1956. Bp. 2012. 9-27.; Rainer M. János: Budapest és vidék 1956-ban. In: A vidék forradal¬
ma. (Az 1991. október 22-én Debrecenben rendezett konferencia előadásai) Debrecen 1992. 37—48.;
Standeisky Éva: Népuralom ötvenhatban. Pozsony-Bp., 2010.; Szakolczai Attila-Á. Varga László
(Szerk.): A vidék forradalma, 1956. I. Bp. 2003.; Szakolczai Attila-Á. Varga László (Szerk.): A vi¬
dék forradalma, 1956. II. Bp. 2006.; Tyekvicska Árpád: Helyi forradalom. Önszerveződés Nógrád
községben, 1956-ban. In: 56 vidéken. Zalaegerszeg 1992. 32-65.; Valuch Tibor: Agrárkérdések és a
magyar falu 1956-57-ben. In: Kőrösi Zsuzsanna, Standeisky Eva, Rainer M. Janos (Szerk.): Évkönyv
VIII. Bp. 2000. 286-302.; Völgyesi Zoltán: Vidéki társadalmi követelések és törekvések 1956-ban,
különös tekintettel Veszprém megyére. In: Csurgai Horváth József (Szerk.): 1956 - a szabadsäg nar¬
ratívái. Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Bp. 2017. 245-264.
3 Rainer M Janos: Az 1956-os magyar forradalom. Bevezetés. Bp. 2016. 82.