Page 85 [85]
OCR
84 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal mezőségéről melyet mind nyugodtan meghallgattak és csak annyit mondtak, hogy majd meglássuk." Új téeszcsét nem sikerült alakítani, s a nyár folyamán ez teljesen háttérbe is szorult, ugyanis a begyűjtésben minden korábbinál nagyobb elmaradások mutatkoztak. A kedvezőtlen időjárás (tavasszal fagyok voltak, aztán pedig a szárazság okozott problémát) mellett a legfőbb gondot az 1951-52-es tagosítás okozta. Olyannyira, hogy a Mihálygergén kialakult feszült helyzetet még a megyei vezetés elé kerülő beszámoló is említette: , a dolgozó parasztok nem akartak tárgyalni és a birtokbaadásnál semmit sem voltak hajlandók aláírni. Mihálygergén szinte a szervezett ellenállás jelei mutatkoztak." Az egyénileg gazdálkodók gyakorlatilag szabotálták a beadást, s ekkor már a falu lakosságának kollektív büntetése, kizárása a szabadpiacról is hatástalan maradt. A felsőbb szervek olyan kritikusnak ítélték a helyzetet, hogy az 1952. augusztus 9-i tanácsülésre maga a járási tanácselnök és a járási tanács begyűjtési osztályának vezetője is kiutazott. Ebben a helyzetben már egyértelműen a téeszcsétől várták a példamutatást. A jegyzőkönyv idevágó része azonban ennek ellenkezőjéről tanúskodik: , A termelőszövetkezetnél nem terjedhet el olyan hangulat, hogy itt a beadási könyvben előírt mennyiséget nem vagy csak hiányosan kell teljesíteni. A terv teljesítése a tszcs-re is vonatkozik. A terv fegyelem az állam iránti kötelezettség teljesítésénél elsősorban a tszcs-nek kell jó példával elöljárni."" A példamutatás terén, mint már annyiszor, most is nagy nyomás nehezedett a tanácstagokra, akik ez alól már a korábbi években is próbáltak kitérni." Egyre ritkábban jártak a tanácsülésre, s ha elmentek is, teljesen passzívan viselkedtek. 1952-ben viszont a terhek már olyan elviselhetetlenné váltak, hogy azt még a kommunista tanácstagok is szóvá tették. Egyikük, M. J. azt a kérdést tette fel: ,kukoricabeadását hogyan oldja meg, mivel nem 101 MNL NML 26. f. 4. cs. 1948-55. 16. ő. e. Mihálygerge község pártszervezet vezetőségi üléseinek, taggyűléseinek jegyzőkönyvei. Az 1952. március 1-jei taggyűlés jegyzőkönyve. 12 MNL NML XXXV31.a. 1952. 33. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának 1952. október 6-i üléséről. A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztály zárójelentése az 1952. nyári részleges tagosításról. 1952. október 5. 13 MNL NML XXIII. 774/a Mihálygerge Községi Közös Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1952. augusztus 9. 104 A kollektivizálás történetének gazdag szakirodalmán belül kevés munka foglalkozik a hatalmi gépezet helyi működtetőivel. Oláh Sándor székelyföldi kutatásai ebből a szempontból is kiemelt figyelmet érdemelnek.A helyi közigazgatási szervek és hivatalnokaik akcióit tanulmányozva, konkluzidjat igy szól: ,,[. . Jaz összefonódó szétziláló, ellenőrző, irányító és felügyelő erők is megtörhettek a helyi társadalom ellenállásán és a hatalmi szándék végül kudarcot vallhatott. Bármilyen gigantikus gépezetek működtek az állami bürokráciában a kommunista utópia megvalósításáért, nem sikerült teljesen uralom és ellenőrzés alá kényszeríteni a társadalom minden szféráját." Lásd: Oláh Sandor: ,,... nem tudtuk diadalra vinni, mert nem voltak meg a kellő feltételek..." A szovjetizált adminisztráció kudarcai egy székely faluban a kollektivizáláskor. Vidéktörténet 1. In: Horváth Gergely Krisztián (Főszerk.): Életvilágok és társadalmi gyakorlatok a 18-20. században. Bp. 2017. 390.
