Page 85 [85]
84 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
mezőségéről melyet mind nyugodtan meghallgattak és csak annyit mondtak,
hogy majd meglássuk."
Új téeszcsét nem sikerült alakítani, s a nyár folyamán ez teljesen háttérbe
is szorult, ugyanis a begyűjtésben minden korábbinál nagyobb elmaradások
mutatkoztak. A kedvezőtlen időjárás (tavasszal fagyok voltak, aztán pedig a
szárazság okozott problémát) mellett a legfőbb gondot az 1951-52-es tagosí¬
tás okozta. Olyannyira, hogy a Mihálygergén kialakult feszült helyzetet még
a megyei vezetés elé kerülő beszámoló is említette: , a dolgozó parasztok nem
akartak tárgyalni és a birtokbaadásnál semmit sem voltak hajlandók aláírni.
Mihálygergén szinte a szervezett ellenállás jelei mutatkoztak."
Az egyénileg gazdálkodók gyakorlatilag szabotálták a beadást, s ekkor
már a falu lakosságának kollektív büntetése, kizárása a szabadpiacról is ha¬
tástalan maradt. A felsőbb szervek olyan kritikusnak ítélték a helyzetet, hogy
az 1952. augusztus 9-i tanácsülésre maga a járási tanácselnök és a járási ta¬
nács begyűjtési osztályának vezetője is kiutazott. Ebben a helyzetben már
egyértelműen a téeszcsétől várták a példamutatást. A jegyzőkönyv idevágó
része azonban ennek ellenkezőjéről tanúskodik: , A termelőszövetkezetnél
nem terjedhet el olyan hangulat, hogy itt a beadási könyvben előírt mennyi¬
séget nem vagy csak hiányosan kell teljesíteni. A terv teljesítése a tszcs-re is
vonatkozik. A terv fegyelem az állam iránti kötelezettség teljesítésénél első¬
sorban a tszcs-nek kell jó példával elöljárni.""
A példamutatás terén, mint már annyiszor, most is nagy nyomás ne¬
hezedett a tanácstagokra, akik ez alól már a korábbi években is próbáltak
kitérni." Egyre ritkábban jártak a tanácsülésre, s ha elmentek is, teljesen
passzívan viselkedtek. 1952-ben viszont a terhek már olyan elviselhetetlenné
váltak, hogy azt még a kommunista tanácstagok is szóvá tették. Egyikük,
M. J. azt a kérdést tette fel: ,kukoricabeadását hogyan oldja meg, mivel nem
101 MNL NML 26. f. 4. cs. 1948-55. 16. ő. e. Mihálygerge község pártszervezet vezetőségi üléseinek, tag¬
gyűléseinek jegyzőkönyvei. Az 1952. március 1-jei taggyűlés jegyzőkönyve.
12 MNL NML XXXV31.a. 1952. 33. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának 1952. ok¬
tóber 6-i üléséről. A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztály zárójelentése az 1952. nyári részleges
tagosításról. 1952. október 5.
13 MNL NML XXIII. 774/a Mihálygerge Községi Közös Tanács iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1952.
augusztus 9.
104 A kollektivizálás történetének gazdag szakirodalmán belül kevés munka foglalkozik a hatalmi gé¬
pezet helyi működtetőivel. Oláh Sándor székelyföldi kutatásai ebből a szempontból is kiemelt fi¬
gyelmet érdemelnek.A helyi közigazgatási szervek és hivatalnokaik akcióit tanulmányozva, konk¬
luzidjat igy szól: ,,[. . Jaz összefonódó szétziláló, ellenőrző, irányító és felügyelő erők is megtörhettek
a helyi társadalom ellenállásán és a hatalmi szándék végül kudarcot vallhatott. Bármilyen giganti¬
kus gépezetek működtek az állami bürokráciában a kommunista utópia megvalósításáért, nem si¬
került teljesen uralom és ellenőrzés alá kényszeríteni a társadalom minden szféráját." Lásd: Oláh
Sandor: ,,... nem tudtuk diadalra vinni, mert nem voltak meg a kellő feltételek..." A szovjetizált ad¬
minisztráció kudarcai egy székely faluban a kollektivizáláskor. Vidéktörténet 1. In: Horváth Ger¬
gely Krisztián (Főszerk.): Életvilágok és társadalmi gyakorlatok a 18-20. században. Bp. 2017. 390.