Oldal 73 [73]
72 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
jó ideje prés alatt voltak, zaklatásuk mindennapos gyakorlattá vált. Ebben bi¬
zonyosan szerepet játszott, hogy az adórendszer mellett évek óta működött a
mezőgazdasági termények kötelező beadása. Az előző két fejezetben számos
példa található, hogy a progresszivitás elve (, fizessen többet, akinek többje
van") és a súlyos büntetőszankciók révén mindkét intézmény túllépett a gaz¬
dasági nyomásgyakorlás szokásos keretein, s az állami erőszak-alkalmazás
eszközévé vált. Feléledt továbbá a listakészítés gyakorlata is egy új adónem,
a népnyelvben kulákadóként ismert mezőgazdaság-fejlesztési járulék beve¬
zetése révén. A községben hét család került fel a mezőgazdaság-fejlesztési já¬
rulék fizetésére kötelezettek listájára, majd 1950-ben a szőlő és gyümölcsös
felszorzása révén még két család."
Kétlakiak - válaszút előtt
Bár 1950 második felében a megyei pártbizottság be akarta hozni a szövetke¬
zetek szervezésében a tervezetthez képest mutatkozó lemaradást, a kitűzött
célok újfent nem teljesültek." A megyei pártbizottság megtalálta a megfelelő
bűnbakokat, állásfoglalásuk szerint a kulák és a klerikális reakció befolyása
alatt álló kétlakiak miatt nem sikerült a téeszszervezés terén eredményeket
elérni." Ekkor Nógrád megye dolgozóinak nagyjából egyharmada már távol
lakott a munkahelyétől. A legnagyobb számban a bányászok ingáztak (leg¬
alább 2200 fő), a többiek az acélárugyárba (kb. 900 fő), a tűzhelygyárba és az
öblösüveggyárba (mintegy 1000 fő) jártak be naponta dolgozni a környező
falvakból."
A fenti helyzetértékelésben bizonyosan szerepet játszott, hogy az országos
pártvezetés is egyre többet foglalkozott a kétlakiakkal, s közülük elsősorban
a bányászokkal. Ennek kapcsán először is Rákosinak az MDP Központi Ve¬
zetősége 1950. október 27-i ülésén elhangzott felszólalására kell utalni. Itt
Rákosi új irányt adott a kétlakiakkal kapcsolatos politikának. Bevezetésképp
15 . Összességében a Varga és a Fenes család különböző ágaiból három-három fő, a Ferkó és a Lenkó
családból pedig egy-egy fő. MNL NML XXIII. S 774. d. Mihálygerge Község Tanácsának nem ikta¬
tott iratai. Gazdalajstrom 1951-1956.
5 A megye szántóterületének 4,3590-án (országosan 6,699-án) folyt szövetkezeti termelés, továbbá a
szántóföld 6,796-án (országosan 6,190-án) állami gazdaságok tevékenykedtek. Nógrád megye statisz¬
tikai adatai, 1950-55. Bp. 1956. 119.
5 Sőt a megye begyűjtési és adófizetési hátralékaiért is őket tették felelőssé. Nógrád megye 1950-ben
96,4%-ra teljesitette kenyergabonäböl, 60,7%-ra burgonyäböl, 55,6%-ra szälastakarmänyböl, 55%-ra
napraforgóból a beadási kötelezettségét, ezzel a megyék begyűjtési versenyében a sereghajtók közé
tartozott. MNL NML XXXV31.a. 1951. 22. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának
1951. január 22-i üléséről.
5 Jakab S.: Nógrád megye i. m. 207-213.