Page 56 [56]
A parasztság megpróbáltatásai a sztálini agrárpolitika éveiben e 55
Ahogy az előzőekben számos példa bizonyította, a magyar paraszti tár¬
sadalom reakciói sok esetben teljesen ellentmondtak a politikai—ideológiai
tételeknek." A párt hivatalos szövetségi politikája például azt hangsúlyozta,
hogy a szegényparasztra támaszkodva a kulák ellen szüntelen harcot folytat¬
va a középparaszttal szövetséget kell teremteni. Ehhez képest éppen a párt
legközelebbi szövetségeseinek számító törpe- és kisbirtokosok sok helyen
igen makacs ellenállást mutattak a téesszel szemben. Különösen erősen je¬
lentkezett ez a jelenség azokon a vidékeken, ahol napi vagy heti ingázással
elérhető ipari vagy bányászati munkahelyek voltak. Itt már a két világháború
közötti időszakban terjedt a kisföldűeknél a kétlakiságra építő családi straté¬
gia." A kifejezés szó szerint a kettős lakást, valójában a lakóhely és a munka¬
hely kettősségét, egymástól való elkülönülését jelentette.
A jelenség tömegességét érzékelteti, hogy már az 1949-es népszámlálás
szerint a 2 213 000 nem mezőgazdasági keresőből 290 000-nek volt földtu¬
lajdona vagy földbérlete." Ez a szám közel hatszorosa volt a kulákként nyil¬
vántartott gazdaságokénak. A kétlakiak aránya az alábbi megyékben volt
a legmagasabb: Pest, Komárom, Nógrád, Borsod, Baranya és Győr-Sopron.
A kétlaki családokat a falusi társadalom , maga-ura" paraszti rétege ko¬
rábban lenézte a bérmunkavállalás miatt, ugyanakkor az 1950-es évek során
közülük is egyre többen átvették ezt az életformát. Ezzel a védekezési mecha¬
nizmussal ugyanis sem a földjükről nem kellett lemondani, sem a téeszbe
nem kellett belépni.
nyomában. Történelmi Szemle 48. (2006) 3-4. sz. 235-260.; Losonczi Ágnes: Sorsba fordult történe¬
lem. Bp. 2005.
"5 A helyi közösségek reakcióinak megértését nagy mértékben elősegíti az, hogy az egyháztörténeti
kutatások az utóbbi időszakban nagy figyelmet fordítanak a kollektivizálás időszakára. Jól példáz¬
zák ezt Bánkuti Gábor és Kiss Réka kutatócsoportjainak publikációi. A terjedelmi korlátok miatt
itt most két olyan friss tanulmánykötetre hivatkozom, amelyekben több szerző is írt e hosszú ideig
elhanyagolt témáról. Bánkuti Gábor-Nagy Mihály Zoltán (Szerk.): Historiográfiai mérleg és az egy¬
háztörténeti kutatások új irányai. Tanulmányok a Posticum 2015-ben és 2016-ban tartott egyháztör¬
téneti konferenciáinak előadásaiból. Pécs 2018.; Kiss Réka-Lányi Gábor (Szerk.): Hagyomány, iden¬
titás, történelem 2019. Bp. 2020.
7 A szegényparaszti rétegek megjelenése munkavállalóként a bányászaton kívül az építőiparban,
a nehéziparban és a vasútnál volt jellemző a két világháború közötti időszakban. Gyáni Gábor¬
Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp.
1998. 294—306.
50 1949. évi népszámlálás. 6. Foglalkozásstatisztikai eredmények. Bp. 1950. 37.