Oldal 39 [39]
38 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
mezőgazdaságával. Ismerje meg és tanulja meg, hogy a kolhoz ugyanúgy
magasabb mezőgazdasági termelési formát és kultúrát jelent, mint ahogy a
szocializált, államosított ipar magasabb termelési forma, mint a kapitalista
kizsákmányolásé."
Az MDP a kollektivizálási stratégiáját kezdetben azokra a rétegekre
(mezőgazdasági bérmunkások, cselédek) alapozta, akik nem jutottak föld¬
höz 1945-ben. Az ő földéhségükre építve próbálta a szövetkezeti termelés
felé terelni a szegényparasztságot.! A mezőgazdasági ingatlanok haszonbér¬
letéről szóló 1948. augusztus 29-én megjelent kormányrendelet 25 kh-ban
maximálta a földbérlet felső határát. Ha a bérlő saját tulajdona és bérleménye
a 40 kh-at együttesen meghaladta, az e feletti bérleteket szintén ki lehetett
sajátítani." Ez az intézkedés, ahogy az előző fejezetben volt róla szó, elindí¬
totta a gazdagparasztság tulajdontól való megfosztását, ugyanakkor az így
felszabaduló földterületek révén a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítését
is szolgálta. Meghatározták ugyanis, hogy az igénylők között azok élveztek
előnyt, akik vállalták a földterület közös művelését, vagy földbérlő-szövet¬
kezet, vagy a földműves-szövetkezet földbérlőcsoportja keretében." A közös
termelést folytató csoportok kedvezményekben részesültek például mind a
gépállomási szolgáltatások igénybevételénél, mind a termelési szerződések
megkötésekor."
Mindezen intézkedések együttes hatásaként az 1948 őszén igénybe vett
245 ezer kh terület 6090-a osztatlan közös bérletbe, 4090-a pedig egyéni hasz¬
nálatba került. Az összes földterülethez képest a legtöbb területet Szolnok,
Csongrád, valamint Békés és Hajdú megyékben sajátították ki. A föld közös
bérlésére, illetve művelésére a legnagyobb mértékben Szolnok, Hajdú, Bihar,
Békés, Csongrád és Szabolcs megyékben vállalkoztak. A dunántúli megyék¬
ben inkább az egyéni kishaszonbérlet dominált." Ezek a regionális sajátossá¬
gok jól tükrözik, hol koncentrálódott a gazdag parasztság, s egyúttal azt is,
hol volt még magas a föld nélküliek aránya.
3 Uo.
+ Enneka szegényparaszti rétegnek a korabeli tapasztalatai jelennek Vincze Mihaly visszaemlékezésé¬
ben, aki egy tizenegy gyermekes falusi gulyás családjában született 1925-ben. A memoárból részle¬
teket közöl az alábbi publikáció. Szulovszky János: , Ezekről az esetekről nem nagyon szeretünk
beszélni." Egy nagyhegyesi memoáríró parasztember visszaemlékezései az ötvenes évekre. In: Hor¬
váth Gergely Krisztián (Szerk.): Vakvágány. A , szocializmus alapjainak lerakása?" vidéken a hosszú
ôtvenes években. 2. Bp. 2019. 453-500.
5 Läsd: 9000/1948. Korm. r. a mezôgazdasägi ingatlanok haszonbérletérél. Magyar Közlöny 1948.
augusztus 29. 1923-1925.
$ Uo.
7 Honvari Janos: A gépallomasok térténete, 1947-1964. A gépallomasok és a magyar mezögazdasäg
gépesitésének torténete 1947-1964. Gyér 2003. 375-401.
§ MNL OL M-KS 276. f. 93. cs. 64. ö. e. Megyei jelentesek a földberlö-szövetkezetekröl és földberlö
csoportokról.