Oldal 21 [21]
20 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
zépparaszt tömegek hajtják végre. Most a teljes kollektivizálás körzeteiben
a kuláktalanítás már nem egyszerű közigazgatási intézkedés. Most ezekben
a körzetekben a kuláktalanítás a kolhozok alakításának és fejlesztésének al¬
kotórésze. Ezért nevetséges és komolytalan most a kuláktalanításról annyit
beszélni. Akinek a fejét veszik, nem siratják a haját."? (Kiemelés az eredeti¬
ben) E réteg megítélését erősen befolyásolta, hogy elsősorban a vagyonukat
akarták megszerezni, hiszen ez képezte az alapját az újonnan szerveződő ter¬
melőszövetkezeteknek.
A mezőgazdasági modernizáció sztálini modelljében fontos szerep jutott
a gép- és traktorállomásoknak, hiszen tőlük várta a hatalom, hogy mint a
, munkásosztály előretolt bástyái" vidéken elősegítsék a nagyüzemek létre¬
jöttét. A kelet-közép-európai térségben 1948-tól kezdve nagy lendületet vett
a gépállomások rendszerének kiépítése. A sztálini üzemszervezetnek két fő
típusa volt. Legfejlettebbnek a szovhozokat, azaz az állami tulajdonban álló
gazdaságokat tartották. Emiatt kezdettől nagy szerephez jutottak azok az ál¬
lami gazdaságok, amelyek már 1945 előtt is léteztek a kelet-közép-európai
térségben. Ezek olyan mintagazdaságok voltak, amelyek speciális tenyésztési,
nemesítési feladatokkal foglalkoztak. Jellemző volt az is, hogy a második vi¬
lágháború utáni földreformok során - az elkobzott, de fel nem osztott földek
felhasználásával - állami gazdaságokat hoztak létre azzal a céllal, hogy előse¬
gítsék a termelés fejlesztését a minőségi vetőmagtermelés és a fajtanemesítés
révén."
A sztálini rendszerben a mezőgazdasági üzemszervezet legtömegesebb
típusa a kolhoz lett." Ez a nagyüzem olyan embereknek a közössége, akik
egy adott település nacionalizált földjének a közös használói, termelési esz¬
közeiket és állataikat bevitték a közösbe, s a közösen végzett munkájukért a
kolhoztól természetben és pénzben fizetséget kapnak. A tagoknak biztosított
a kolhoz egy kisméretű parcellát, a háztáji gazdaságot, ahol a növénytermesz¬
tés mellett néhány állatot is nevelhettek, s az ehhez szükséges eszközöket is
megtarthatták.
2 J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései. 5. kiad. Bp. 1951. 385.
3 Lengyelországban és Csehszlovákiában az állami gazdaságok földterületi részesedése elérte a 11%¬
ot, míg Romániában például csak 596 volt.
4 A kolhoz eredetileg egy gyűjtőfogalom volt. A paraszti üzemekből szervezett közös gazdaságok kü¬
lönböző típusaira vonatkozott. Azáltal, hogy a sztálini kollektivizálás végére ezek egyike, az artel
vált dominánssá, szinonimává vált a két szó, s idővel a kolhoz terjedt el mind a Szovjetunióban,
mind Kelet-Közép-Európában. Robert William Davies: The Soviet collective farm, 1929-1930. Lon¬
don 1980. 1-14., 56-67.; Karl-Eugen Wddekin: The Soviet Kolkhoz: Vehicle of Cooperative Farming
or of Control and Transfer of Resources. In: Peter Dorner (Ed.): Cooperative and Commune. Madi¬
son WI, 1977. 95-116.