Oldal 18 [18]
Történeti bevezető e 17
Egy olyan nemzetközi helyzetben, ami 1947-48-ra kialakult a szovjet¬
amerikai konfrontáció erősödése nyomán, a Szovjetunió számára kockázati
tényezőként jelent meg a befolyási övezetéhez tartozó s egyben biztonsági
zónaként szolgáló országok önálló, nemzeti sajátosságokat szem előtt tartó
politikája." Fontos volt tehát megmutatni, hogy mire számíthat az az ország,
amely nem veti alá magát teljesen a szovjet akaratnak. A Kominform 1948.
június 19-23. között Bukarestben megtartott ülésén Jugoszláviát kemény bí¬
rálatban részesítették, a következő évben szovjet nyomásra kizárták a szerve¬
zetből.? Ráadásul ezt követően Moszkva kezdeményezésére koncepciós pe¬
rek sora indult a térség országaiban, hogy eltávolítsák azokat a kommunista
vezetőket, akik a nemzeti sajátosságok figyelembevételével akarták átvenni a
szovjet modellt.
Habár a Jugoszláviát elítélő Kominform-határozat nem tartalmazott sem¬
milyen direkt utalást a kollektivizálás megindítására, mégis 1948 második
felében a kelet-közép-európai kommunista pártok hozzáláttak az előkészí¬
téshez. 1949 tavaszán Romániában, Csehszlovákiában, Albániában, majd
Magyarországon is elindították a kollektivizálási kampányt. A lengyel
pártvezetés egy fokozatos átszervezésben gondolkodott.? Az egyedüli kivétel
az NDK volt, ahol a pártvezetés Németország bizonytalan jövője miatt azt a
tanácsot kapta Sztálintól, hogy varjon a kollektivizalassal.”°
Anne Applebaum: Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése (1944-1956). Bp. 2014. 320—342.
Leonyid Gibianszkij: Az 1948-as szovjet-jugoszláv konfliktus és a Kominform. Múltunk 39. (1994) 4.
SZ. 111-144.; Mitrovits Miklós: A népi demokráciától a proletárdiktatúráig: A csehszlovák-lengyel¬
magyar eset összehasonlító vizsgálata. In: Uő (Szerk.): Sztálin árnyékában. A szovjet modell export¬
ja Kelet-Közép-Európába, 1944-1948. Bp. 2018. 9-31.; Tatjana Vladimirovna Volokityina: A „nem¬
zeti utak" elutasítása és a jugoszláv ügy. Múltunk 42. (1997) 3. SZ. 154-171.
3 Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. II. Bp.-Párizs 1991. 191-220.; Hódos György: Kirakatpe¬
rek. Sztálinista tisztogatások Kelet-Európában, 1948-1954. Bp. 1990.; Mark Kramer: Sztälin, a szovjet
politika es akommunista blokk letrehozäsa Kelet-Euröpäban (1941-1949). In: Mitrovits M. (Szerk.):
Sztálin árnyékában i. m. 33-73.
4 Nigel Swain: Eastern European Collectivisation Campaigns Compared, 1945-1962. In: Iordachi, C.¬
Bauerkämper, A. (Eds.): The Collectivization of Agriculture i. m. 501-539.
* Jarosz, D.: The Collectivization of Agriculture in Poland i. m. 121-136.; Mitrovits Miklös: A lengyel
kollektivizálási kísérlet sikertelensége: okok és következmények. In: Horváth Sándor-Ö. Kovács Jó¬
zsef (Szerk.): Állami erőszak és kollektivizálás akommunista diktatúrában. Bp. 2015. 335—347.
Elke Scherstjanoi: SED-Agrarpolitik unter sowjetischer Kontrolle, 1949-53. München 2007.; Jens
Schöne: Ideology and Asymmetrical Entanglements: Collectivization in the German Democratic
Republic. In: Iordachi, C.-Bauerkämper, A. (Eds.): The Collectivization of Agriculture i. m. 149-181.