Oldal 17 [17]
16 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
A mezőgazdaság szovjetizálásának kezdetei
Kelet-Közép-Európában
Azt az összetett folyamatot, amely a szovjet befolyási zónába került országok
politikai, gazdasági és társadalmi életében végbement az 1940-es évek máso¬
dik felében, szovjetizálásnak nevezi a történeti szakirodalom." A szovjetizá¬
lás a politikai életben a többpártrendszerről a bolsevik típusú egypártrend¬
szerre való áttérést jelentette, a gazdaság területén pedig a magántulajdon és
a piacgazdaság felszámolása, valamint az állami és a szövetkezeti tulajdonon
alapuló tervgazdasági rendszer kiépítése volt a cél, hiszen akommunista párt
ideológiájával nem fért össze, hogy széles társadalmi csoportok kezében ter¬
melő típusú magántulajdon maradjon."
A második világháború után a több hullámban végbemenő államosítások
révén lehetőség nyílt arra, hogy a piaci viszonyok kiiktatásával központilag
irányított termelési és elosztási rendszerre térjenek át, ahol az állam tulaj¬
donába került vállalatoknak kötelező tervutasításokkal előírták, hogy miből
mennyit termeljenek. A szocializmus nagy előnyét abban jelölte meg a hi¬
vatalos ideológia, hogy a termelőeszközök magántulajdonának és a piacnak
a felszámolásával lehetővé válik a népgazdasági méretekben való szerve¬
Zettség, s ezáltal kiiktatódnak olyan problémák, mint a túltermelési válság,
a munkanélküliség stb. A kommunista ideológia tehát ezt egy modernizációs
folyamatként igyekezett propagálni a lakosság felé. Az ígéret úgy szólt, hogy
a szovjet modell átvételével a térség elmaradott agrár-, illetve agráripari or¬
szágai rövid időn belül fejlett ipari országokká válnak. Valójában a Szovjet¬
unió a katonai-biztonsági és nagyhatalmi érdekeinek megfelelően egy olyan
jól ellenőrizhető blokkot igyekezett kialakítani, amely egyrészt függetlenedik
a kapitalista Nyugattól, tehát önellátó lesz, másrészt jelentős nehézipari, ha¬
diipari bázissal rendelke zik. Mindkét törekvésben jelentős szerepet játszott
egy újabb háborús konfliktusra való felkészülés."
Norman M. Naimark: The Sovietization of Eastern Europe, 1944-1953. In: Melvyn P. Leffler-Odd
Arne Westad (Eds.): The Cambridge History of the Cold War. I. Origins. Cambridge-New York
2010. 175-197.; Edward Arfon Rees: Introduction. The Sovietization of Eastern Europe. In: Balazs
Apor-Peter Apor-E A. Rees (Eds.): The Sovietization of Eastern Europe: New Perspectives on the
Postwar Period. Washington DC 2008. 1-28.
» Azitthoni történészviták elsősorban a szovjetizálás kezdőpontjának meghatározásáról folytak, arra
kevesebb figyelem irányult, hogy egy-egy alrendszeren belül meddig tartott, s lezárult-e egyáltalán
ez a folyamat. Az eltérő álláspontok áttekintésére lásd: Békés Csaba: Bevezető. A magyar külpolitika
fö vonäsai, 1945-1991. In: Horväth Sändor-Kecsk&s D. Gusztäv-Mitrovits Miklös (Szerk.): Magyar¬
orszäg külkapcsolatai (1945-1990). Bp. 2021. 11-52.
Kornai János: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. Bp. 1993. 140-159.; Kalmar Me¬
linda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945-1990. Bp. 2014.
42-53.