Oldal 13 [13]
12 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
3 222 800 ha (5,6 millió katasztrális hold) közel 6090-át 642 342 igényjogosult
- döntően mezőgazdasági munkások, gazdasági cselédek és törpebirtoko¬
sok - között osztották szét, míg a maradék 4096 (főleg erdő- és legelőterü¬
let) állami gazdaságok vagy szövetkezetek tulajdonába került." A végrehajtás
során nemcsak a föld, hanem a kisajátított birtokokhoz tartozó felszerelé¬
sek, berendezések, épületek, vetőmag és takarmány igénybevétele is megtör¬
tént. A nagygépállomány és a nagybirtok melléküzemei (malmok, darálók,
szeszüzemek stb.) a földhöz juttatottak részvételével alakult földműves-szö¬
vetkezetek tulajdonába kerültek." A földosztás eredményeként bekövetkező
átrendeződést jól mutatják az alábbi adatok: a föld nélküli csoportok ará¬
nya a parasztsägon belül az 1941. &vi 46%-röl 17%-ra csökkent, a kisbirtokos
kategöriäe viszont 47%-röl 80%-ra nött. Az uj tulajdonosok atlagosan 2,93
hektärt (5,1 kh) kaptak. A magángazdálkodók aránya az össznépességen be¬
lül elérte a 4390-ot.
Hasonló radikalizmus jellemezte a Németország szovjet megszállási zó¬
nájában lezajlott földreformot is, amely az összterület 3096-át érintette. 1945.
szeptember 3-án indult meg az úgynevezett Junker-nagybirtokok felosztá¬
sa. Az igénybevétel határát 100 hektárnál húzták meg, ugyanakkor a hábo¬
rús bűnösök birtokait itt is teljes egészében elkobozták. A 2,2 millió hektárt
mintegy 560 ezer igényjogosult között osztották szét. A kis- és középparaszti
gazdaságok 1939-ben a mezőgazdasági területnek csak 37,596-át művelték, és
ez az arány 1946-ra 66,590-ra nőtt."
történet - agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Bp. 2006.
351-359.; Kovács Imre: Magyarország megszállása. Bp. 1990. 234-239.
+ Elkoboztak az 575,5 hektáron (1000 kh) felüli birtokokat csakúgy, mint a nagyvállalatok birtokait
és a nagybérleteket, valamint a háborús bűnösök, nyilas és szélsőjobboldali vezetők földjeit. Névle¬
ges megváltás ellenében kisajátították az úri birtokok 57,55 hektár (100 kh), a paraszti birtokok 115
hektár (200 kh) feletti részét. A két kategória a tulajdonos származása alapján különült el. Kivételt
az antifasiszta ellenállásban résztvevők képeztek, mivel ők 172,65 hektárt (300 kh) tarthattak meg.
Szakács Sandor: A földosztästöl a kollektivizäläsig, 1945-1956. In: Gunst Peter (Szerk.): A magyar
agrärtärsadalom a jobbägysäg felszabaditäsätöl napjainkig. Bp. 1998. 285-297.
5 A végrehajtasi folyamat helyi sajatossagaiba engednek betekintést az alábbi kötet gazdagon doku¬
mentált esettanulmányai. Feltárul belőlük, hogy a földosztás során egy-egy közösség 1945 előtti
gazdasági-társadalmi öröksége milyen befolyásoló erővel bírt, mennyiben segítette akommunista
törekvések érvényesülését vagy éppen mennyiben korlátozta azokat. Az ilyen módon kibontakozó
stabló? jóval összetettebb átalakulásról tanúskodik annál, amit a kötet bevezető tanulmányában
Ö. Kovács József kifejtett. Lásd: Csikós Gábor-Kiss Réka-Ö. Kovács József (Szerk.): Váltóállítás:
diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Bp. 2017.
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001. 200-207.
7 A keletnémet földreformmal kapcsolatos legújabb kutatások összefoglalására lásd: Arnd Bauer¬
kámper (Hrsg.): , Junkerland in Bauernhand"? Durchführung, Auswirkungen und Stellenwert der
Bodenreform in der Sowjetischen Besatzungszone. Stuttgart 1996.; Arnd Bauerkämper: Ländliche
Gesellschaft in der kommunistischen Diktatur. Zwangsmodernisierung und Tradition in Branden¬
burg 1945-1963. Köln-Weimar-Wien 2002. 68-122.